Késedelmi kamatokkal, pótlékokkal együtt megközelítőleg hétmilliárd forintos adóhátralék miatt pereskedik több menetben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Global Refund Magyarország Pénzügyi Rt. (GR) faktorcég. A 2001 tavasza óta felhalmozódott vitatott adótartozások miatt tavaly ősszel felszámolásra jutott vállalkozást most már aligha félemlíti meg, hogy az előkelő negyedik helyet foglalja el az APEH legfrissebb, október 31-ei keltezésű feketelistáján, amelyre "csupán" 724 millió forintos adóhiánnyal és annak 627 milliós büntetésével került fel.

A hatalmas adókötelezettséget most már semmiképp sem tudná kifizetni, hiszen a felszámolásban jó, ha a vele szembeni követelések 5-10 százaléka megtérül - tárta fel a realitásokat a HVG-nek Fábián László Balázs, a tönkrement pénzügyi vállalkozások esetében illetékes Hitelintézeti Felszámoló Kht. ügyvezetője. Pedig a luxemburgi tulajdonosi hátterű GR hosszú éveken át piacvezető volt azon faktorcégek között, amelyek külföldi utasoknak térítették vissza az általános forgalmi adót (áfa), majd azt az államtól igényelték vissza.

A GR - mint annyian mások is - egy 1993-as kormányrendelet alapján foglalkozott a külföldi utasoknak járó áfa visszatérítésével díj ellenében (az induláskor a céget Europe Tax-Free Shopping Magyarország Kft.-nek hívták, és svéd háttérrel büszkélkedhetett). Ehhez a kereskedő által kibocsátott számlát és az áru kivitelét igazoló vámokmányokat kellett ellenőriznie a cégnek, amely kéthetente számolt el az adóhivatallal. A GR 1998-ban alakult át a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogelődje engedélyével működő és annak ellenőrzése alatt álló, 50 millió forintos jegyzett tőkéjű faktortársasággá. A kilencvenes évek végén megugrott kishatárforgalomból (amelyben mindennapos és a vámosok által elnézett dolog volt, hogy az utasok kereskedelmi mennyiségű ruházati cikket, autóalkatrészt, számítógép-alkotóelemet vittek ki az országból) szépen profitáló GR először 2001 tavaszán ütötte meg a bokáját, amikor az APEH tételesen ellenőrizte a május 1-je és június 15-e közötti elszámolásait. A revízió eredménye több mint félmilliárd forintos adóhiány, továbbá mintegy 300 millió forint bírság és pótlék lett, ami az adóellenőrök szerint 28 kereskedő által kibocsátott fiktív számlák alapján jogosulatlanul visszaigényelt áfából jött össze. (Az APEH ugyanebben az időszakban áldását adta 600 millió forint áfa visszafizetésére, amely mögött majdnem 1200 eladó által kibocsátott, valósnak tartott számla állt.)

Nem járt el kellő gondossággal a GR, amikor ügyfelei számláit átvizsgálta - állapította meg az APEH. Jóllehet nincs olyan jogszabály, amely arra kötelezné a faktorcéget, hogy maga nyomozzon a hozzá kerülő számlák valódisága után, gyanakodnia kellett volna, és fel kellett volna szólítania a külföldi utasokat arra, hogy bizonyítsák: valóban megvették a számlán feltüntetett árut - érvelt az adóhatóság. A faktorcég gyanakvását egyebek között felkelthette volna az a külföldi, aki a Bebe-P. Kereskedelmi Bt. Tompa, Alsósáskalapos utca 9. szám alatti telephelyén olyan értékben vásárolt zoknit, hogy az után 600 ezer forintnyi áfát igényelt s kapott vissza a GR-től. A GR gondatlanságát szintén megállapító Fővárosi Bíróság (FB) 2003-ban hozott jogerős ítéletében olvasható, hogy a Bebe-P. épp a megazokniüzlet idején adta vissza a tompai önkormányzatnak az árusítási engedélyét. Az adót nem fizető, a magyar hatóságok által utol nem érhető vállalkozás akkori beltagja a jugoszláv Tomic Josip (össze nem tévesztendő a fantommá lett egykori Fidesz-közeli cégekből ismert Josip Tottal), aki a szintén jugoszláv Macanovic Dragomirnak adta tovább a cégbetétjét.

Az FB szerint gyanút kellett volna keltenie az ózdi (azóta a nyilvántartásból törölt) Computer Kémek Bt. számlája alapján félmillió forintnyi áfát visszakérő utasnak is. Az ekkora értékben árut nem forgalmazó cég székhelyén ugyanis csupán az egykori beltag, Lassán Zsolt édesanyja lakott, de az ott kutakodó adóhatóságnak még őt sem sikerült otthon találnia. Még gyanúsabb lehetett volna a cégbíróság által szintén törölt, két békéscsabai címet megadó román állampolgár, Kisvárdai Francisc Attila és Bendea Cristian tulajdonában álló Trans Baromfi Kereskedelmi Kft. számlái alapján visszaigényelt közel 8 millió forintnyi áfa. A számlákat bemutató külföldi utas ráadásul alsóneműt, zoknit és óraszíjat vásárolt ekkora tételben.

"Évi több százmilliós forgalom mellett még többet is tett a GR, mint amennyi elvárható lett volna tőle. Bizonyítottuk a bírósági eljárásban, hogy gyakran lekértük a cégiratokat, de azokból éppen az derült ki, hogy a kereskedők léteznek, címük, adószámuk van. Mi mást tehettünk volna?" - háborgott Kelemen László András, a GR ügyvédje. Ráadásul a GR - ahogyan a többi, hasonló profilú cég is - nem a saját embereivel, hanem ügynökökön (például az IBUSZ Rt.-n) keresztül dolgozott a határokon. Az ügyvéd szerint a megvásárolt áru valódiságát és kivitelét a vámosok pecsétje igazolta, ezért kezdeményezték, hogy a vámhivatalt is vonják be az adóhatósággal folyó perekbe, de ezt az FB elutasította. Kelemen egyébként nem vitatja, hogy a számlák fiktívek lehettek, de azt állítja, ez nem a GR sara. A faktorcég formailag szabályos bizonylatok alapján a saját kockázatára előlegezte meg az áfát a külföldi utasoknak, s ha utóbb kiderült, hogy adócsalás történt, azért a magyar államnak nem a vétlen közvetítőn, hanem a valódi bűnösökön kellene elvernie a port.

Meglehet, az inkriminált ügyletekben sem áru, sem kereskedő nem volt, csak hamis számlák. Az áfát kezdetben szinte automatikusan visszautaló APEH pedig úgy tűnik, későn kapott észbe, hogy a felszívódott állítólagos kereskedők sosem fizettek be egy fillér áfát sem. A GR felülvizsgálati kérelmére a Legfelsőbb Bíróság (LB) 2004-ben mindenesetre kimondta: a faktorcég "eljárása nem felelt meg a kellő gondosság követelményének, illetve még az általánosan elvárható magatartást sem tanúsította". Azt nem részletezték a legfelsőbb bírák, mi lett volna ebben az esetben a kellő gondosság és az általánosan elvárható magatartás, ezért emiatt 2005 elején a GR az Alkotmánybírósághoz fordult, de választ azóta sem kapott. Az APEH mindenesetre "méltányos", a taláros testület döntéséig ugyanis szünetelteti a faktorcéggel szembeni további öt perét, s az azokban szereplő milliárdok miatt egyelőre feketelistára sem teszi.

"Nekünk betett a GR esete" - szögezte le a HVG-nek Hontvári Mátyás, egy hasonló ügyben pereskedő faktorcég, az egykor 150 millió forintos törzstőkéjű, ám mostanra csupán a minimális 3 millió forinttal bíró, végelszámolás alatt álló Interimport Kft. ügyvédje. A cég 2003-ban - történetesen a GR pervesztésével szinte egyszerre - még nyert az FB-n az adóhatósággal szemben, mert neki sikerült bizonyítania, hogy gondosan vizsgálta át a külföldi utasok által benyújtott okmányokat. Az LB viszont az APEH felülvizsgálati kérelmére (és a GR végső elutasítása után) hatályon kívül helyezte a döntést, és új eljárásra kötelezte az FB-t, amely a múlt héten már elmarasztalta a céget 30 millió forint jogosulatlanul visszaigényelt áfa miatt. Az Interimport Kft. ezek után csak azért nem kerül fel az APEH feketelistájára, mert e nyilvános megszégyenítésben csak a nagyobb összeggel tartozó cégeknek van részük.

GYENIS ÁGNES