Temetni mentek, nem dicsérni az örökösödési illetéket az MDF vezetői múlt szombaton a párt székházának kertjébe. Egész pontosan a kormánypártok erre vonatkozó ígéretei kerültek a koporsóba, amely fölött Almássy Kornél alelnök és Pettkó András országgyűlési képviselő celebrálta a szertartást. Valószínűleg azonban az MDF-nél is a remény hal meg utoljára. Máskülönben két nappal az elhantolás után - a ciklusban az utolsó parlamenti napon - aligha nyújtott volna be a párt országgyűlési határozati javaslatot a közeli hozzátartozó (szülő, gyermek, testvér) örökösök illetékének eltörlésére. Hozzájárulhatott persze ehhez az is, hogy a kormánypárti képviselők ominózus megnyilvánulásai valójában inkább csak amolyan "megvizsgáljuk", "térjünk vissza rá" típusú ígéretek voltak.

Az általa haláladónak is nevezett közteher leradírozását már két éve szorgalmazza az MDF. Herényi Károly frakcióvezető múlt heti sajtótájékoztatóján a javaslatot támogató levelek, aláírások tízezreire hivatkozva hangsúlyozta: ez az illeték méltatlan, igazságtalan, ráadásul éppen a hozzátartozójuk elhunyta miatt amúgy is veszteséget elszenvedni kényszerülőket sújtja. A büdzsé felől nézve pedig aprópénz - érvelt Herényi -, tavaly mindössze 6,5 milliárd forinttal növelte az állam kasszáját. Valójában azonban csaknem kétszer ennyi bevétel származott 2005-ben örökösödésből, az illetékeken ugyanis a központi költségvetés - fele-fele arányban - megosztozik a helyi önkormányzatokkal. Az örökösödési illeték ezzel együtt sem sorolható a legfontosabb állami források közé; tavaly a vagyonszerzési illetéknek a tizedét, a bírósági, hatósági eljárásokért lerótt összegeket is tartalmazó teljes illetékbevételnek pedig csak a 7 százalékát tette ki.

Támadói gyakran szocialista csökevénynek aposztrofálják az öröklési illetéket, holott az a polgári társadalmak tipikus - a haláleset folytán bekövetkezett ingyenes vagyonszerzést megadóztató - közterhe, amit valamilyen formában az EU legtöbb állama kiszab. Magyarországon egyébként, osztrák mintára, az 1850. augusztus 2-ai császári pátens (törvényerejű rendelet) vezette be az illetékrendszert, s vele együtt az öröklési illetéket is.

Több dologtól is függ, hogy az örökösnek mekkora illetéket kell fizetnie. "Legelőször is: csak a vagyontárgy tiszta értéke számít, azaz a forgalmi értékből le kell vonni a vagyontárgyat terhelő tartozás egy örökösre jutó részét, továbbá a temetési, a hagyatéki költségeket és az örökhagyó egyéb tartozásait" - mondta a HVG-nek Kónya László, a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezetője. A fizetendő összeg ez után aszerint alakul, hogy mit örököl a vagyonszerző, milyen a rokonsági fok közte és az örökhagyó között, továbbá mekkora a megszerzett vagyon értéke.

Mentes az illeték alól a túlélő házastárs lakás-haszonélvezeti joga, akkor pedig a teljes örökség, ha a szülő örököl kiskorú gyerekétől. Egyáltalán nem kell illetéket fizetni a takarékbetét (magánszámlán tartott pénz és annak kamata) után, függetlenül annak összegétől. Az ingóságok közül viszont csak a 300 ezer forintot meg nem haladó értékűnek az öröklése illetékmentes, ráadásul az ingóságba a készpénz is beleértendő. Más kérdés, hogy ezekről jellemzően nem szerez tudomást az illetékhivatal, ezért illetéket sem fizetnek utánuk, kivéve, ha az örökösök összekapnak rajtuk, és hagyatéki vagy bírósági eljárásban próbálják jussukat kikövetelni.

Felemásan kezeli az illetéktörvény a vállalkozói vagyont is. Már régóta illetékköteles az egyéni vállalkozó hagyatéka, s a terhet 2005. január 1-jétől a PM szerette volna kiterjeszteni valamennyi ilyen vagyontárgyra. A kis- és középvállalkozások, így a bt-k, kft-k, szövetkezeti üzletrészek örökösei Kóródi Mária szabaddemokrata képviselő indítványának köszönhetően megúszták, de az értékpapírok új birtokosai nem. Így illeték terheli a részvény és az állampapír örökösét is. Nem biztos azonban, hogy ez a szabályozás igazságos: könnyen lehet, hogy egy jól menő kft megöröklésével nagyobb vagyonhoz jut valaki, mint néhány részvényével.

Nem kell illetéket fizetni a közcélra felajánlott vagyontárgyak után, például ha valaki lepkegyűjteményét a természettudományi múzeumra vagy festményeit közképtárra hagyja.

Ha lakást örököl valaki, azért jóval kevesebb illetéket kell fizetnie, mint más vagyontárgy után. Ilyenkor az illeték mértéke - a rokonsági foktól és az ingatlan értékétől függően - 2,5 és 21 százalék között van, míg más vagyontárgynál 11-40 százalék. A mértékeket egyébként az egy örökösre számított értékek alapján, sávosan kell alkalmazni. Vidéken - főként ha lakott ingatlanról és több örökösről van szó - fejenként olykor néhány tízezer forintból megúszható az illeték. Ha pedig egy drága, mondjuk egy 100 millió forint forgalmi értékű ház haszonélvezeti jogát például egy 65 évesnél idősebb özvegy, összesen 50 százalék tulajdoni hányadát pedig két gyermeke örökli, az özvegy nem kötelezett illetékfizetésre. A gyermekeknek ráadásul nem a forgalmi érték, hanem az özvegyi haszonélvezeti jog értékével csökkentett összeg, a példában 20-20 millió forint után kell fizetniük. Ez 18 millió forintig 2,5, az a fölötti részre pedig 6 százalék, azaz fejenként 570 ezer forint. Ha kiskorú az örökös, az illetéket a nagykorúsága elérését követő két éven belül késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. Ha korábban fizet, évente 10 százalékpontnyi, de legfeljebb 70 százalék kedvezményt kap.

Akadnak más kedvezmények is, például termőföld öröklése esetén csak az illeték felét kell megfizetni. Egyáltalán nem kell leróni a közterhet, ha az örökös ingyenesen, családi gazdálkodónak engedi át a termőföldet, ilyenkor a föld átvevője sem kötelezett az illetékre. Magyarország uniós csatlakozása óta öröklésiilleték-kedvezményben részesülhetnek az egyéni vállalkozói vagyon örökösei is, ha a házastárs vagy más magánszemély örökös legalább 3 évig folytatja az elhunyt vállalkozói tevékenységét. A kedvezmény házastárs esetén az illetékalap 50 százaléka, de legfeljebb 5 millió forint, más magánszemélynél 25 százaléka, legfeljebb 2,5 millió forint.

Hétfőn a parlament a kormánypárti képviselők tartózkodása miatt nem vette napirendjére az MDF javaslatát, holott - mint Pettkó András a HVG-nek elmondta - ők belementek volna abba is, hogy csak 30 millió forintos értékhatárig (de a vállalkozói vagyonra is) kapjanak illetékmentességet a közeli hozzátartozók. "Az MDF módosító indítványt is csatolt beadványához, emiatt lehetetlen lett volna a ciklus utolsó parlamenti napján keresztülvinni a javaslatot" - indokolta a szocialisták voksolását a HVG-nek Lendvai Ildikó frakcióvezető. "Tavaly évi 330 ezer örökösből 70 ezren nem fizettek illetéket - tette hozzá -, e kör bővítéséhez partnerek leszünk, de az MDF-énél differenciáltabb megoldásban gondolkodunk."

MOLNÁR PATRÍCIA