Zálogházi becsüs. Jó közelítés © Végel Dániel

Ma már minden, legalább 15 ezres lélekszámú településen található zálogház, Pécsett például több mint tíz. Bár a piac szakértők szerint telített - országosan közel háromszáz működik, ebből mintegy hatvan Budapesten -, még mindig nyitnak újabbakat. Az egykor monopolhelyzetű Záloghitelező Bizományi Kereskedőház és Záloghitelező Rt. (BÁV) súlya a sok trónkövetelő ellenére még ma is jelentős: a társaság működteti az összes zálogfiók hatodát, a fővárosiaknak pedig közel a felét - mondta a HVG-nek Kármán Ferenc zálogigazgató, a Magyar Zálogházak és Záloghitelezők Országos Szövetségének (Mazosz) elnöke. Mivel saját jogon csak a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások nyújthatnak záloghitelt, mások csak ügynökként, az ő ellenőrzésük alatt, ezért a társaság - BÁV Zálog Pénzügyi és Szolgáltató Rt. néven - pénzügyi vállalkozást alapított e tevékenység végzésére. Az egykori állami vállalat piaci részesedését az évi 50-70 milliárd forintnyi kihelyezésből Kármán 45-50 százalékra taksálja.

A záloghitelezők abban egyetérthetnek: már csak az eszkimók száma nő, fókából aligha lesz több. Igaz, sokkal kevesebb sem. A bankok látszólag egyre nagyobb konkurenciát támasztanak ugyan a záloghiteleknél olcsóbb termékeikkel, ám csupán azokat a klienseket tudják átcsábítani, akik banki szempontból hitelképesek. Márpedig a zacik törzsügyfelei - a pécsi Csibi Kft. ügyvezetője, Csibi János szerint - az alacsony jövedelműek közül kerülnek ki, akad, aki mindössze pár száz forintért megy be hozzájuk. Augusztus végén, szeptember elején az iskolakezdés 10-15 százalékkal is lendít a forgalmon, ami alig marad el a karácsony előttitől, amikor az átlagost akár 20 százalékkal is meghaladja. Az ügyfelek között ugyanakkor egyre több a vállalkozó is, akik főleg a körbetartozások miatt keletkező likviditási gondjaikat enyhítik értékeik zálogba csapásával.

A hitelösszeg rugalmas alakítása mellett a gyorsaság jelentheti még a zacik versenyelőnyét a bankokkal szemben, a kölcsönhöz ugyanis általában pár perc alatt s persze jövedelemigazolás nélkül hozzá lehet jutni. Emellett Kristóf Zoltán, a Mazosz alelnöke szerint - akinek a székesfehérvári Bond Rt.-ben van zálogházi érdekeltsége - a hitelfelvevők változatlanul díjazzák az anonimitást is (igaz, 2 milliós tranzakció esetén mindenütt, 500 ezer felett pedig az ügynökként tevékenykedőknél már azonosítják az ügyfeleket, a pénzmosás elleni szabályok alapján, és a gépjárművet elzálogosítók sehol sem burkolózhatnak névtelenségbe).

A BÁV-nál az ékszerzálog teszi ki a hitelállománynak és az ügyletszámnak is a 97 százalékát, a maradékot a festmények, műtárgyak, antikvitások, műszaki cikkek, márkás porcelánok, bundák és gépjárművek együttesen adják. A legtöbb zálogház azonban az ékszeren, nemesfémen kívül mást nem is fogad el fedezetül. A műszaki cikkekkel a rohamos értékvesztés miatt hagytak fel, a szőrméknél pedig a különleges tárolási igény (például megfelelő klíma), illetve amiatt, hogy ha bennragad a zálogtárgy, gondot okoz az értékesítése. Autózáloggal csak néhány cég foglalkozik, a BÁV is csak hat fiókban. A beragadt fedezetet a használt autók túlkínálata miatt nehéz értékesíteni, s gyors az értékvesztés. A BÁV a kocsira a zálogérték 50-60, a Pignusz Kft. 55-80 százalékát hitelezi. A festményeket, műtárgyakat sok zaci elfogadja, ám értékük megítélése komoly kockázatot rejt a számukra, s a tárolásuk is jóval drágább, mint az ékszereké.

A becsüsök ritkán találkoznak háború előtt készült, egyedi családi ékszerekkel, értékes drágakövekkel, a legtöbb zaciba tett tárgy tömegelőállítású olasz és török ékszer. Hitelt általában a beszerzési értéknél kisebb biztosítéki érték 50-80 százalékáig nyújtanak. Az arany ékszerek esetében a biztosítéki érték megállapításának alapja a tört arany piaci ára, ezt növelheti az anyag minősége (a karát), a fazon, a díszítések, az állapot. Egy szép piacképes ékszer biztosítéki értéke három-négyszerese is lehet a törtarany-értéknek, a nem magyar fémjellel ellátott azonban, bármilyen szép, tört aranynak minősül.

A záloghitelek éves kamatlába 15-28 százalék között van, amihez az átlagosan 15-20 ezer forintos, 30-90 napos lejáratú hitelösszegek után - a futamidővel és a kölcsönösszeggel együtt emelkedő - 3-7 százalékos egyszeri kezelési díj járul. A kezelési díjat vagy annak egy részét egyes zálogházak előre levonják a kölcsönösszegből (a kamatot azonban a teljes összegre számítják), míg másoknál utólag kell kifizetni, a kamattal együtt. A teljeshiteldíj-mutatót (thm) a zálogkölcsönökre nem kötelező kiszámolni, az alelnök szerint mértéke 40-50 százalékra rúghat. Ha pénz áll a házhoz, érdemes mielőbb kiváltani a zálogtárgyat, mert a kamatot naponta számolják föl.

A záloghitelezők főként azzal versenyeznek egymással, hogy mekkora becsértéket állapítanak meg, s arra mekkora hitelt adnak. Ha túl magas a hitelarány, értékesítési kényszer esetén előfordulhat, hogy nem térül meg a kölcsön. A BÁV-nál a ki nem váltott tárgyak értékének aránya mintegy 5 százalékot tesz ki, ám a kisebb vállalkozásoknál elérheti a 8-10 százalékot is. A zálogházbiznisz Csibi szerint 2001-2002-ben volt a csúcson, azóta romlik a jövedelmezősége. De feltehetően még mindig jól lehet vele keresni, amit az is jelez, hogy nem csillapodik a zálogház-alapítási láz. A BÁV-nál pedig alapelv, hogy az új zálogház-beruházásoknak négy-öt év alatt meg kell térülniük.

A záloghitel lejáratát érdemes észben tartani, mert bár a zálogházak általában két-négy hetes türelmi időszakot biztosítanak, de erre az eredeti hitelnél magasabb költséget számolnak fel, a türelmi időszak lejárta után pedig értékesítik a zálogtárgyakat. Ez egyébként a futamidő meghosszabbításával elkerülhető. Ilyenkor csak az addigi kamatot és egyéb költségeket kell kifizetni, a hitel tőkerészét nem. A lejárat akárhányszor módosítható. A zálogháznak öt évig elszámolási kötelezettsége van, tehát ki kell fizetnie az ügyfélnek - ha az később jelentkezik - a vételár és a jogosan levont költségei közötti különbözetet, igazolva, milyen áron kelt el a zálogtárgy.

BARNA ZSUZSA