E hét hétfőn a BorsodChem Rt. (BC) részvényei 11,5, a Tiszai Vegyi Kombinát Rt.-é (TVK) 3,7 százalékkal értek kevesebbet - 2465, illetve 4020 forintot - tíz nappal korábbi értéküknél a Budapesti Értéktőzsdén. Így reagáltak a befektetők arra, hogy a BC és a TVK nagytulajdonosai bejelentették: részesedésüket csökkentik.

A BC 91,5 százalékos gazdája, az osztrák Vienna Capital Partners (VCP) nevű csoport az év végéig zárt körben, hazai és nemzetközi intézményi befektetőknek kívánja értékesíteni részvényei egy részét, amely "rész akár számottevő is lehet" - olvasható a kazincbarcikai cég igazgatóságának (it) szeptember 3-ai közleményében.

Első lépésben 7,72 százalékkal csökkenhet a VCP részesedése, amint a cégbíróság bejegyzi a társaság alaptőkéjének felemelését mintegy 1,3 milliárd forinttal, 16,6 milliárdra. A BC múlt szerdai rendkívüli közgyűlése áldását adta ugyanis arra, hogy legfeljebb ötven kazincbarcikai vezető ösztönzésére 6,35 millió darab, egyenként 202 forint névértékű részvényt bocsássanak ki. Ezeket az ötveneknek ingyen átadott papírokat a BC 2006-2007-ben vásárolja vissza, a teljesítményüktől függő áron, de maximum névértéken. A részvényekre jogosultak előzetesen vállalták, hogy szavazati jogukat átengedik a kazincbarcikai cégnek már több tőkepiaci megbízást teljesítő brit HSBC Bank plc-nek, részvényeiket azonban nem. A HSBC a BC-vel és az ötvenekkel kötött háromoldalú megállapodásban arra kötelezte magát - tette közzé múlt pénteken a HSBC -, hogy a közgyűléseken megjelenik, és támogatja az it-előterjesztéseket. Ezt a megoldást azért választotta a BC it-je a VCP-vel egyetértésben, nehogy a dolgozók saját igazgatóságuk ellen szavazzanak.

Ugyanakkor a BC it-je úgy döntött, hogy a társaság tulajdonában lévő 15,4 százaléknyi TVK-pakettet eladja a BC fő részvényeséhez, a VCP-csoporthoz tartozó, a TVK-ban 15,99 százalékot birtokló CE Oil & Gas Beteiligung und Verwaltung AG-nek, részvényenként 5503 forintos - azaz a tőzsdeit jóval meghaladó - áron. A BC ugyanis már elérte, amiért 2000 őszén TVK-papírokat vett: 2013-ig bebiztosította a termeléséhez szükséges alapanyag-ellátását - hamarosan életbe lép ugyanis az a szerződés, amely alapján a TVK kilenc éven át, évente a jelenleginél 75 százalékkal több, 140 ezer tonna etilént szállít majd a BC-nek.

A BC-menedzsment négyéves erőfeszítései értek be. Ez idő alatt a magyar vegyiparért addig nem látott harc bontakozott ki. A BC 2000. májusi megjelenése a TVK-ban ugyanis a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. számára sem volt közömbös, mivel a Mol a TVK fő vegyipari alapanyag- és gázolaj-beszállítója, miközben ő maga mellékterméket és hidrogént vásárol tőle. A szállítói kapcsolat biztonságossá, stabillá tétele érdekében a Mol és a BC tárgyalásokat kezdtek arról, hogyan működtethetnék az úgynevezett vegyipari értékláncot - a finomítást, az etiléngyártást és a polimergyártást - a TVK-val közösen úgy, hogy mindhárom cég üzleti érdekeit figyelembe vegyék. Csakhogy a világ legnagyobb földgázkitermelője, az orosz Gazprom-csoport is kinézte magának a TVK-t, valamint a BC-t: neki a duó ahhoz kellett volna, hogy általuk az ő érdekköre elégítse ki a magyar vállalatok propilén-, benzol- és vinil-klorid-szükségletét. A Molnak 2000 szeptemberében sikerült villámgyorsan biztosítania többségi befolyását a TVK-ban, és a BC irányítása külföldi kezekbe került.

Az osztrák VCP 2000 októberében lett tőzsdei vásárlással a BC 17 százaléknyi tulajdonosa, néhány héttel a magát a Gazprom ügynökének nevező írországi offshore bejegyzésű Milford Holdings Limited után, amely 24,5 százalékot szerzett. Senkinek sem sikerült kimutatni kapcsolatot a VCP és a Gazprom között, noha erre több jel is utalt. A TVK 2000. novemberi közgyűlésén például a VCP és leánycége, a CE a Milforddal együtt szavazott a Mol ellenében valamennyi napirendi pontnál (HVG, 2000. november 11.). A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete azonban két hónapos vizsgálódás után azt állapította meg, nincs olyan tulajdonosi vagy üzleti kapcsolat a BC-ben több mint egyharmadnyi tulajdont szerzett külföldi befektetők között, ami nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget vont volna maga után.

Mégis sor került a nyilvános vételi ajánlatra, igaz, csak 2001 nyarán, de csupán önkéntes alapon, mivel a VCP nem növelte 17 százalékos részesedését. A felvásárlási akcióban - 5300 forintot fizetve a BC akkor még nem ötödölt névértékű részvényeiért - a VCP 60 százalék körülire hizlalta részesedését a kazincbarcikai társaságban. 2003 tavaszán pedig már a 90 százalék felé közelített, miután a tulajdonában lévő, szintén osztrák Aurora Holding AG megvásárolta az ír Milford BC-pakettjét, nyilvánosságra nem hozott árfolyamon. Ez év elején aztán 3,1 milliárd forinttal, 15,4 milliárdra emelte a BC alaptőkéjét, ám az újonnan kibocsátott részvényekért mindössze 5600 forintot fizetett, miközben a papírok ennél már két és félszer drágábban forogtak a tőzsdén. A jelentős diszkontot az osztrákok úgy kívánták elfogadtatni az előrenyomulásuk miatt megcsappant létszámú borsodchemes befektetőkkel, hogy egy közleményben megígérték: a tőkeemelésből származó pénzből a BC elsősorban kelet- és közép-európai vegyipari cégekben vásárol részesedéseket, s ezáltal a régióban az iparág vezetőjévé válhat. Csakhogy a felvásárlási célpontként megnevezett három külföldi társaság - a román PVC-gyártó Oltchim S.A., a cseh Unipetrol vegyipari konszernhez tartozó Spolana vegyi üzem, valamint a lengyel Polsky Koncern Naftowy (PKN) Orlen S.A. vegyipari részlege - egyikét sem sikerült eddig megszereznie a kazincbarcikai cégnek, s mivel időközben az Unipetrol a PKN-é lett, már csak az Oltchimot kebelezheti be.

Hogy Heinrich Pecina VCP-elnök 2001 őszi nyilatkozatával ellentétben, miszerint BC-részesedésük értékesítéséről legkorábban 2005 őszén döntenek, miért már most kezdik el learatni árfolyamnyereségüket az osztrákok, azt elsősorban az optimista befektetői hangulat, a csúcsokat döntögető tőzsdei részvényárfolyamok magyarázzák. Ugyanakkor azért is lehet most vonzó BC-papírokat venni, mert elemzők szerint jók a vegyipari cég kilátásai: a termelés és az árbevétel egyaránt nőhet. Szeptembertől a társaság PVC-gyártása 10 százalékkal, évi 330 ezer tonnára, a főként az autó- és a bútoripar által használt poliuretánhab-féleség, a TDI gyártása 60 ezerről 80 ezer tonnára emelkedett. A további növekedés érdekében kezdett bele tavaly a BC egy olyan beruházási programba, amelynek eredményeként 2005 végéig mintegy 70 milliárd forintnyi fejlesztést hajt végre. Ehhez jöhet jól a BC portfóliójában lévő TVK-részvények eladásából származó mintegy 20,6 milliárd forint. A cég jövője szempontjából kedvező, hogy a menedzsmentet a részvényjuttatási programmal egyben lehet tartani.

Az e hét hétfői 2465 forintos tőzsdei árfolyam mellett 200 milliárd forintos tőkepiaci értékű BC-pakett vonzó falat lehet a külföldi befektetési alapok számára. Korábban azonban az osztrákok reálisnak tartották, hogy a vegyiparban érdekelt társaságoknak értékesítik BC-részvényeiket. A 2000-ben még oly vehemens oroszok azonban mára visszavonulót fújtak, míg a nagy nyugati vegyipari cégek nem kívánnak tulajdonossá válni, megelégednek a piaci kapcsolattal - vélik elemzők. A Magyarországon szinte kizárólag szóba jöhető Mol pedig nem kívánja pozícióit bővíteni a vegyiparban - közölte Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója egy múlt hétfői sajtóbeszélgetésen.

A TVK-részvényesek ennek ellenére abban bíznak, hogy a Mol rövid időn belül felvásárlási ajánlatot tesz nekik. A jól értesültek szerint a VCP már meg is egyezett a Mollal, hogy értékesíti neki 31,4 százaléknyi tiszaújvárosi pakettjét, amivel a Mol TVK-befolyása megközelíthetné a 85 százalékot. A TVK bekebelezéséhez szükséges mintegy 50 milliárd forint előteremtése nem lenne gond a Molnak - okoskodnak a spekulánsok -, hiszen előrelátható időn belül nincs mire költenie, mivel lemaradt a többi regionális célpontról, ráadásul a gázüzletág ez évre meghirdetett részleges értékesítéséért elemzők szerint legalább 80 milliárd forintot kaphat.

CSABAI KÁROLY