HVG

Úgy tűnik, túl vannak a mélyponton a befektetési alapok, és megtorpanni látszik a velük szembeni bizalmatlanság - ez derül ki az ágazat kutatására és elemzésére szakosodott londoni Lipper Feri cég legújabb összegzéséből. Bár még mindig menekül a tőke a részvényekbe, kötvényekbe, nyersanyagokba invesztáló alapokból, ám már nem olyan fejvesztve, mint korábban. Az idei év második negyedévének adatai azt mutatják, hogy Európa-szerte összesen 36 milliárd eurónyi tőkét vontak ki a befektetési alapokból, közel negyedannyit, mint az első negyedévben. A régi EU-tagállamok közül csak Dániában és Németországban volt pozitív a kivétek és betétek mérlege. A kelet-európai tagok vegyes képet mutattak: Lengyelországban nettó kivonás, Romániában és Szlovéniában gyarapodás történt, míg Magyarországon és Szlovákiában a piaci teljesítmény ellensúlyozta a befektetések csökkenését. A régió országaiban - a tíz uniós tagállamban, valamint Horvátországban, Ukrajnában és Oroszországban - az utóbbi öt évben a befektetési alapok vagyona még így is 18 milliárdról 67 milliárd euróra nőtt. És ez nem véletlen, elvégre gazdaságaik - egy-két kivételtől eltekintve - lényegesen nagyobb növekedésre képesek, mint a nyugatiak. A 2008. június végi adatok szerint a lengyel alapok állnak az élen 26,2 milliárd eurónyi tőkével, majd a magyarok következnek 14,5, illetve a csehek 10,4 milliárddal.