HVG

Egyre nagyobb területen foglalkoznak az EU agrártermelői az unióban jelenleg engedélyezett egyetlen genetikailag módosított (gm) agrártermék, a kukoricamoly-rezisztens kukorica termesztésével. Tavaly a 27 tagállamból hét összesen több mint 110 ezer hektáron folytatott ilyesfajta gazdálkodást, ami közel a duplája az egy évvel korábbinak. Az idén nem várható hasonló ütemű bővülés, jóllehet az év eleje óta szinte minden termesztő ország jelentősen növelte a terület nagyságát. Van azonban két kivétel: a második legnagyobb termesztő államban, Franciaországban a kormány januárban tilalmat rendelt el, Lengyelországban pedig a bizonytalan jogi helyzet miatt az idén szünetel a termelés. A legdinamikusabb növekedést Románia mutatja, ahol az uniós tagság előtti 2006-os évben - Európában egyedüliként - még 130 ezer hektáron neveltek gm-szóját is. Az EU-csatlakozással azonban ez a lehetőség megszűnt. Magyarországon - Ausztriához és Görögországhoz hasonlóan - tilos a gm-gazdálkodás, ami időről időre vitákat gerjeszt Brüsszellel. Az unió szerint ha az EU engedélyezi gm-növények termesztését, akkor azt a tagállamok sem tilthatják. Hiába utasították el Brüsszelben ezen országok kérelmét a hazai tilalmak fenntartására, azok máig érvényben vannak. A gm-kukorica termesztését 1997-ben hagyták jóvá az unióban, amikor az USA-ban és Kanadában - a világon elsőként - elkezdtek ezzel foglalkozni. Az EU-ban először 1998-ban Spanyolországban jelent meg a gm-kukorica. Világszerte jelenleg 35 millió hektáron termesztenek gm-kukoricát, további 80 millió hektáron pedig egyéb génmódosított növényeket.