Ötvenmilliárd dollár kártérítést akar kivasalni az orosz államból a Gibraltáron bejegyzett GML Ltd., mondván, az orosz hatóságok jogtalanul sajátították ki a Jukosz olajtársaság vagyonát, amikor koholt vádak alapján indult adóeljárással csődbe vitték és felszámolták a Mihail Hodorkovszkij vezette céget - jelentette be minapi brüsszeli sajtóértekezletén Tim Osborne, a 3 milliárd dollár mérlegfőösszegű holding brit igazgatója. A minden idők legnagyobb értékű kártérítési ügye valószínűleg novemberben kerül nemzetközi ad hoc bíróság elé, amely a hágai Állandó Választott Bíróság (PCA) égisze alatt, az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) szabályai szerint jár el.

A korábban Group Menatep néven működött GML a Jukosz 2007. novemberi felszámolásáig a Man-szigeteken bejegyzett Yukos Universal és a ciprusi Hulley Enterprises révén az orosz vállalat részvényeinek több mint 50 százalékát ellenőrizte. "Élethosszig tartó pereskedést ígért a GML mindenkinek, aki hasznot húzott ellopott vagyonából" - emlékeztetett Osborne, aki szerint a kártérítés nagyságát később pontosítják, de a Jukosz piaci értékét az egyre növekvő olajárak alapján figyelembe véve az összeg elérheti a 100 milliárd dollárt is. A Jukosz pórul járt orosz tulajdonosai néhány hónappal Hodorkovszkij letartóztatása után, 2005 elején kezdeményeztek választott bírósági eljárást, hogy kártérítésre kötelezzék Oroszországot. A Yukos Universal, a Hulley Enterprises és a Jukosz nyugdíjalapját kezelő, 10 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező és ugyancsak az egykori menedzsmenthez kötődő ciprusi Veteran Petroleum Trust külön-külön keresetet nyújtott be, de mindhárom ügyet ugyanaz a bíróság tárgyalja.

A bíróság arra keresi a választ az eljárás első szakaszában, hogy mennyiben érvényesek Oroszországra az 51 ország és az EU által aláírt, éppen tíz éve hatályba lépett energiacharta-egyezmény (ECT) rendelkezései. A charta ugyanis egységes követelményeket támaszt az aláírókkal szemben a kereskedelem ösztönzésére, a befektetések támogatására és védelmére az energetika területén, ám a moszkvai parlament a mai napig nem ratifikálta a megállapodást. Ha a bíróság a GML javára dönt, a keresetek érdemi vizsgálata leghamarabb egy év múlva kezdődhet, ítélet pedig 2012 végére várható.

Az izraeli száműzetésben élő Leonyid Nyevzlin - akire a Szibériában raboskodó Hodorkovszkij még 2004-ben átruházta GML-beli meghatározó tulajdonrészét - semmit nem bízott a véletlenre. Az egykori Jukosz-tulajdonosok - köztük a szintén bebörtönzött Platon Lebegyev, az ugyancsak külföldre menekült Vlagyimir Dubov és Mihail Brudno, valamint a társaság elleni kampányt pénzbírsággal megúszó Vaszilij Sahnovszkij - érdekeit a Shearman & Sterling nemzetközi jogi tanácsadó cég sztárügyvédei képviselik. Moszkvában sem bagatellizálják el a dolgot, az orosz állam nevében a szakma másik nagyágyúja, a Cleary GottliebSteen & Hamilton jár el.

Márciusban egy amszterdami bíróság helyt adott a GML leányvállalata, a Moravel Investments 850 millió dolláros követelésének a Jukosz legnagyobb kitermelőegységét, a Juganszknyeftyegazt 2004 végén gyanús körülmények között árverésen felvásárló többségi orosz állami tulajdonú Rosznyefty ellen. A testület ráadásul kimondta: a Jukosz ellen Oroszországban folyt adó- és csődeljárás nem felelt meg "a tisztességes tárgyaláshoz való jog" elvének, amelyet pedig az emberi jogok európai egyezményének aláírásával Oroszország is magáévá tett.

Kártérítési igényüket azzal indokolják a Jukosz-tulajdonosok, hogy Moszkva manipulált adó- és csődeljárás útján a Rosznyeftynek játszotta át a Jukosz legértékesebb eszközeit. Mindenekelőtt a Juganszknyeftyegazt, ami lényegében ellenszolgáltatás nélküli kisajátítás volt. "Készek vagyunk bizonyítani, hogy a Jukosz-ügyben az orosz bíróságok nem voltak függetlenek" - jelentette ki a HVG-nek Emmanuel Gaillard, a Shearman & Sterling egyik vezetője. A GML ügyvédeinek azonban előbb arról kell meggyőzniük a bírákat, hogy az ECT Oroszországot is köti. Van rá esély, a megállapodás 45. cikke szerint ugyanis a szerződő államok már a ratifikáció előtt is kötelesek "ideiglenesen alkalmazni" a charta rendelkezéseit, ha az "nem összeférhetetlen alkotmányukkal vagy törvényeikkel és jogszabályaikkal". Moszkva mégis az EU és Oroszország közti energiapolitikai alkudozásban is előszeretettel hivatkozik arra, hogy az ECT nem vonatkozik rá. Az ECT brüsszeli titkárságának egyik - neve elhallgatását kérő - illetékese ugyanakkor a HVG-nek kifejtette, körültekintő jogi elemzést igényel, hogy milyen mértékű az átfedés az egyezmény előírásai és az ideiglenes alkalmazásukat behatároló orosz alkotmányos és más jogszabályok között.

A Jukosz-tulajdonosok és az orosz állam jogvitája jócskán túlmutat önmagán. Az ügy sajátos próbája lehet az ECT életképességének, miközben Moszkva - amely a mainál lényegesen kiszolgáltatottabb helyzetben csatlakozott az egyezményhez - amúgy is az EU energiabiztonsági stratégiájában központi helyet elfoglaló megállapodás felvizezését sürgeti.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL