"Hazafelé a kocsiban a férjem megjegyezte, nem érti, hogy volt időm a gyerekek mellett két új blúzt és egy cipőt is venni a héten. Csak mosolyogtam, s közben megrendeltem a második pár cipőt is egy mobiloldalról" - dicsekszik internetes blogján Szatoka, egy kétgyermekes tokiói háziasszony barátnőinek, akik közül az egyik, Kaori nemrég egy ágyat vett mobiltelefonon. A japán infoPlant piackutató cég felmérése szerint a szigetországi mobilosok háromnegyede már nem csak csengőhangot vagy oplogót, de mindenféle árucikket vásárol készülékével. A mobilon vásárlók több mint fele 10 ezer jennél (15 ezer forintnál) többet költött ily módon az utóbbi évben, Szatokához hasonlóan főként ruhára. A többségében 20-as és 30-as éveikben járó női vásárlók népszerűségi listáján a kozmetikumok állnak a második helyen, majd a cd és dvd, illetve az étel-ital következik.

A szabad idejük nagy részét munkahelyük és otthonuk közti ingázással töltő japán városlakók számára a mobiltelefon a fogyasztói kultúra szerves része. "Reggelente, munkába menet mobilon szoktam megrendelni az arckrémemet, hét végén pedig, amikor több időm van, számítógépen keresek új vagy leértékelt cuccokat" - osztotta meg titkait a HVG-vel Szeki Juko, a császári palota melletti banknegyed egyik dolgozója.

A japán belügyi és hírközlési minisztérium legfrissebb felmérése a mobilfelefonhoz kötődő szolgáltatások piacát 722 milliárd jenre (mintegy ezermilliárd forintra) becsüli, és a tartalomszolgáltatás mellett egyre nagyobb súlyt tulajdonít az áruvásárlásnak. A tavaly 57 százalékkal nőtt, egyebek között házhoz szállítással egybekötött árueladást, jegy- és helyfoglalást, online aukciós és sportfogadást magában foglaló 407 milliárd jen (610 milliárd forint) nagyságú mobilos kereskedelem tavaly már megelőzte a csengőhangokat, mobilra írt játékokat, oplogókat tömörítő, 21 százalékkal növekvő tartalompiacot. A kereskedelmi szolgáltatások térnyerésének vesztesei a bevásárlóközpontok, amelyek tavaly először szembesültek forgalomcsökkenéssel.

A japán szolgáltatók már ezer jenért (1500 forint) kínálják az olyan telefonokat, amelyeket nem csupán webböngésző, de elektronikus pénztárca funkcióval (HVG, 2007. február 24.) is elláttak. Tokiói üzletemberek mobilportálon foglalhatnak asztalt kiválasztott éttermükbe, és azt is megtudhatják, hogyan juthatnak oda a leggyorsabban, vagy hogy melyik ismerősük ebédel még a környéken. A vasúton nem kell sorban állni jegyért, a készülékbe épített, elektronikus készpénzként szolgáló csip segítségével telefonjuk odaérintésével haladhatnak át a pályaudvari kapukon, és az ebédszámlát is hasonlóan rendezhetik. Rengeteg időt spórolhatnak meg azzal is, hogy a vonaton ülve intézhetik a vásárlást, de biztosítást is köthetnek néhány gombnyomással.

Míg Nyugaton a személyes információk kiszivárgásától tartva a fogyasztók óvatosabbak az elektronikus fizetéssel - a módszer egyelőre kísérleti stádiumban van -, a kényelmet előnyben részesítő, a kormányban, a hivatalokban és a nagyvállalatokban inkább gondoskodó atyát, mintsem ellenséget látó japánoknak már 14 százaléka fizet telefonjával boltban, étteremben, járműveken. "A mobiltelefonos vásárlás egyre türelmetlenebbé teszi a vevőket" - jelentette ki a Nikkei gazdasági napilapban Szugimoto Tecuó, a tokiói Sophia Egyetem fogyasztói magatartásokat kutató professzora. Szugimoto szerint a mobilos vevők sokat és gyorsan akarnak fogyasztani, minél nagyobb hatékonyságra törekedve. A vásárlásra fordított idő csökkenésében ugyanakkor a kutató a kreatív kikapcsolódás eltűnését látja, és úgy véli, "a tértől és időtől elszakadt vásárlók élete hatékonyabb ugyan, de nem feltétlenül gazdagabb".

A Kura szusilánc egyik népszerű tokiói éttermében az utcán várakozó hosszú sort megkerülve egyenesen mobilon lefoglalt helyére vezetett fiatal pár mindenesetre nem osztja a professzor véleményét. Ők örülnek a 160 üzletből álló vendéglőlánc által tavaly tavasszal bevezetett online foglalási rendszernek, amely a vállalat szerint nemcsak a céggel való elégedettség mutatóját növelte meg, de a bevételt is.

PÁSZTOR AURÉL / TOKIÓ