Sokan felkapták a fejüket a hírre: immár nem a Microsoft-alapító amerikai Bill Gates a világ leggazdagabb embere, hanem egy kevésbé ismert milliárdos, a mexikói Carlos Slim Helú Aglamaz. Pedig a 67 éves Slim neve korántsem most szerepel először a világ legtehetősebbjei között, az utóbbi években egyre feljebb emelkedett a gazdagok listázásában mértékadó amerikai Forbes magazin 500-as rangsorában (HVG, 2005. április 16.). Az idén márciusban közzétett 2007-es Forbes-listán 49 milliárd dollárral már a harmadik helyen állt Gates (56 milliárd), illetve Warren Buffet (52 milliárd) mögött. Egy hónapra rá pedig a Forbes internetes kiadása a második helyen jegyezte 53 milliárddal.

A mexikói Sentido Común internetes gazdasági és pénzügyi portál minapi híre szerint Slim vagyona azóta elérte a 67,8 milliárd dollárt, elsősorban annak köszönhetően, hogy cégbirodalmának koronaékszere, Latin-Amerika vezető mobiltelefon-szolgáltatója, az América Móvil részvényeinek árfolyama az idei második negyedévben 27 százalékkal emelkedett. Eközben a Microsoft-papírok csak 5,7 százalékkal drágultak, így Eduardo García, a mexikói portál tulajdonos-szerkesztője Gates vagyonát 59,2 milliárd dollárra teszi. Igaz, ehhez - akárcsak Slim esetében - nem adta hozzá az egyéb vagyontárgyak értékének változását. A Fortune nem kommentálta a mexikói rangsorolást, Gates vagyonát legközelebb szeptemberben (az amerikai lista megjelenésekor) értékeli, Slimét pedig jövő márciusban.

A múlt század elején Mexikóba bevándorolt libanoni keresztény apa és egy szintén libanoni emigráns családból származó, de már Mexikóban született anya gyermekeként Slim sokkal inkább észak-amerikai, mintsem latin-amerikai üzleti pályát futott be. Viszonylag tehetős, kereskedelemmel és ingatlanokkal foglalkozó családja nemcsak Mexikóban, de az USA-ban is taníttatta, és már fiatalon munkára fogta - azaz elindította az ingatlan- és brókerszakmában. Slim jó érzékkel vásárolt fel gyenge lábakon álló kisebb-nagyobb cégeket, amelyeket aztán feldarabolva, szép haszonnal adott tovább. Később már át is alakította és felfuttatta vállalatait. Különösen az 1980-as évek mexikói pénzügyi viharai idején vásárolt fel nagy számban csőd szélén álló cégeket. Később más ágazatokba is elkalandozott, vállalatbirodalmához lassanként dohányérdekeltségek, áruházak, pénzügyi szolgáltató cégek is tartoztak.

A látványos vagyonosodás 1990-ben kezdődött, amikor - nem kis részben az akkori elnökkel, Carlos Salinas de Gortarival fenntartott jó kapcsolatának köszönhetően - az ő pályázata nyerte a mexikói vezetékestelefon-cég, a Telmex privatizációját. A Telmex az évszázad üzletének nevezett magánosítás után is lényegében monopolhelyzetben maradt (a vezetékes vonalak 90 százaléka az övé, mobilcége pedig a mexikói piac 70 százalékát uralja), és folyamatosan két számjegyű nyereséget termelt. Ez tette lehetővé Slim számára, hogy először Közép-, aztán Dél-Amerikában is terjeszkedjen, sőt az USA-ban is megvesse a lábát.

Mexikóban nem fogadta egyöntetű lelkesedés Slim világelsőségét. Bírálói szerint a Telmex ma sem igen engedi be versenytársait a piacra, illetve csak olyan áron, ami extraprofitot eredményez számára. Sokan azt is sérelmezik, hogy Slim - akárcsak a többi mexikói pénzember - azért növelheti vagyonát csillagászati összegekkel, mert kihasználja a mexikói "adóparadicsomot", ahol a pénzügyi hatóságok és a kormányhivatalok is igencsak elnézőek a nagyvállalatokkal, miközben tízmilliók élnek szegénységben. A látványosan gazdagodó Slim az utóbbi években Mexikóban a társadalmi különbségek, a kirívóan egyenetlen vagyonmegoszlás jelképévé vált, és egyre több támadás éri.

A kritikákat kivédendő a cégei irányítását fokozatosan fiainak és vejeinek átengedő, milliárdjai ellenére - a többi latin-amerikai mágnással ellentétben - viszonylag szerényen élő Slim az utóbbi években egyre többet jótékonykodik. Nemrég jelentette be, hogy 4-ről 10 milliárd dollárra növeli a cégei által különféle alapítványokban elhelyezett összegeket, melyek a szegényebb rétegek oktatási és egészségügyi helyzetének javítását szolgálják Mexikóban, illetve szerte Latin-Amerikában. Az 1999-ben elhunyt felesége nevét viselő mexikóvárosi Soumaya Múzeum számára pedig átadja cégbirodalmának 6 ezer műtárgyból álló - a világ egyik leggazdagabb Rodin-gyűjteményével rendelkező - kollekcióját. Egyre többet szerepel jótékonysági rendezvényeken, előszeretettel közösködik ez ügyben Bill Clintonnal, az USA korábbi elnökével, miközben jó barátja, Felipe González spanyol exkormányfő Európában és Észak-Afrikában olajozza üzleti ügyeit. Nemrég pedig azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy bizalmáról és támogatásáról biztosította Daniel Ortega tavaly megválasztott nicaraguai elnököt, és kijelentette, komoly beruházásokra készül a közép-amerikai országban, jóllehet az egykori szandinista vezér, majd radikális baloldali államfő az 1980-as években államosította az ipart.

VASS PÉTER