Félholdtölte
Ugrásszerűen megnőtt a kamatot elvető iszlám szabályainak megfelelő muszlim kötvények, a szukukok piaca. Az üzletben közel-keleti és ázsiai, európai és amerikai vállalatok, befektetők is érdekeltek.
Szinte a semmiből több mint 40 milliárd dollárra szökött az utóbbi négy évben kibocsátott muszlim kötvények, az úgynevezett szukukok összértéke - derül ki több pénzügyi jelentésből is. A sáriát, vagyis az iszlám törvényeit és szokásait követő kötvényfajta forgalomnövekedésének hátterében az áll, hogy a magas kőolajárakból óriási bevételek származnak a Perzsa-öböl térségében. A meggazdagodott térségbeli befektetők pedig - elfordulva a hagyományosan kedvelt amerikai értékpapíroktól - egyre inkább a kamatfizetést elítélő Korán szabályaihoz igazodó pénzügyi konstrukciókat, ezen belül a középtávú befektetési formának számító kötvényfajtákat keresik, amelyek eddig hiányoztak az iszlám pénzügyi palettájáról.
A szukukok ekképp elsősorban az öböltérség olajban gazdag országaiban terjednek, ahol egy minap közölt felmérés szerint az utóbbi egy évben több mint megduplázódott - és az idei év első hat hónapjában 4,6 milliárd dollárra nőtt - a kibocsátott muszlim kötvények összértéke. A régióban az idén az új kötvények között már 81 százalékra ugrott az iszlám szabályait nem sértő szukukok aránya, szemben a tavalyi 26 százalékkal - állapította meg a Trowers & Hamlins nemzetközi ügyvédi iroda. A két legutóbbi jelentős kibocsátás a Sabic szaúdi ipari konglomerátum 800 millió dolláros akciója, illetve a Dubai Ports 3,5 milliárd dollárnyi kötvénye volt, amely utóbbival a cég a P&O brit kikötőüzemeltető megvételét finanszírozta, és a maga nemében az eddigi legnagyobbnak számít.
A bővülés szempontjából kedvező, hogy a muszlim kötvények kibocsátásának költsége csökken, mivel a bankárok és befektetők egyre jobban ismerik ezt a fajta értékpapírt. Ráadásul a szukuk mögött vagyoni fedezetnek kell állnia, szemben a hagyományos kötvényekkel, így a kisebb kockázatú befektetési formák közé tartozik. A muszlim kötvények forgalmának további növekedése azonban szakértők szerint attól is függ, hogy az öböl menti országok a megfelelő állami és jogi szabályozással átlátható, tiszta helyzetet teremtenek-e a szukuk papírok piacán.
A vagyoni fedezet szükségességét a sária írja elő. Az iszlám a pénzt nem tekinti vagyontárgynak, hanem pusztán az érték mérőjének, ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy pénzzel pénzt lehessen keresni. Vagyis tiltja az uzsorának tekintett kamatot, csakúgy, mint az adósságok és követelések adásvételét, a nem az iszlám szabályai szerint folyósított kölcsönöket, valamint a hitelkártyákat is. Az iszlám etikai megfontolása arra is kiterjed, hogy nem lehet a sária által tiltott tevékenységet (például szeszgyártást vagy szerencsejátékot) folytató cégekbe befektetni.
Az iszlám szerint csak kereskedelmi tevékenység, építkezés, beruházás, illetve egyértelműen meghatározható vagyontárgyak finanszírozására lehet pénzt gyűjteni, és ezekben az esetekben a befektető nem kamatot, hanem a nyereség rá eső részét kapja meg. Míg a hagyományos kötvények esetében kamatot kap a papír tulajdonosa, addig a szukuk - amely arabul pénzügyi engedélyt jelent - konkrét vagyontárgyhoz kötött, a haszon pedig a részesedés az ahhoz kapcsolódó nyereségből.
Az első szukuk kötvényt 2002-ben Malajziában bocsátották ki, az ázsiai ország - a világ legnépesebb muszlim országával, Indonéziával együtt - a motorja az iszlámmal kompatibilis pénzügyi konstrukciók fejlődésének. Becslések szerint a sária szabályai szerint kidolgozott, immár több mint 500 milliárd dollárra rúgó banki termékek piaca évi 15 százalékkal nő. A Moody's hitelminősítő ügynökség úgy tartja, hogy a világon az iszlám alapján 250 befektetési alap működik 300 milliárd dolláros, illetve háromszáz pénzügyi intézet 250 milliárd dolláros vagyonnal. A hagyományos pénzintézetek - például nyugati befektetési bankok - úgynevezett muszlim részlegeiben további 200 milliárd dollárt kezelnek. Egy tavaly decemberben publikált felmérés szerint Malajziában, Indonéziában és a Perzsa-öböl monarchiáiban a megkérdezettek negyede erősen elkötelezett a muszlim banki szolgáltatások iránt, másik negyede közömbös, a maradék fél pedig a kettő között határozta meg magát.
Nemcsak muszlim, hanem európai és amerikai befektetők is mind nagyobb számban vásárolnak szukukokat, sőt a világ legnagyobb cégei is kezdik felismerni a lehetőséget, hogy olcsón juthatnak forrásokhoz az öböltérség országaiban. Az Európai Muszlim Befektetési Bank (EIIB) tanulmánya szerint például a szukukok 70-80 százalékát nem muszlim befektetők birtokolják. Persze - tette hozzá a bank - az lehet, hogy az intézményi befektetők egy része mögött már muszlimok vannak. Az idén egy texasi olajcég, az East Cameron Partners bocsátott ki első amerikai vállalatként muszlim kötvényt, de a Világbank és Szász-Anhalt németországi tartomány is adott el szukukot, utóbbi 2004-ben 100 millió euró értékben.
KERESZTES IMRE