HVG

A világ második legértékesebb olajtársaságává rukkolt elő a múlt héten a Royal Dutch Shell, méghozzá úgy, hogy ezért a brit-holland cégnek semmit sem kellett tennie. Az amerikai Exxon Mobil mögötti korábbi második BP tőzsdei értéke ugyanis a részvényárfolyam esése nyomán rövid idő alatt 10 milliárd dollárral zuhant, miután a vállalat bejelentette: a csővezetékeiben felfedezett korrózió miatt lezárja legnagyobb alaszkai olajmezőjét, amelynek kitermelése talán egészen az év végégig kieshet.

Az Alaszka északi részén, a Prudhoe-öböl mentén található lelőhely kiaknázását a BP irányítja. A kitermelő konzorciumban 26 százalék a brit cégé, 36-36 százalékon az amerikai Exxon Mobil és ConocoPhillips osztozik, 2 százalék pedig a szintén amerikai Chevroné. Az USA olajtermelésének 8, -fogyasztásának pedig 2,6 százalékát adó mező lezárásával a BP napi nyersolaj-kitermelésének 4 százaléka esik ki, és az év végéig bevételének a 2 százaléka maradhat el. Ez a veszteség kiheverhető, a presztízsen esett csorba annál nehezebben köszörülhető ki. Különösen, hogy az egykor British Petroleum néven ismert társaság - amely az amerikai Amoco és Atlantic Richfield 1999-es felvásárlásával jutott az alaszkai érdekeltséghez, és vette fel a BP nevet - az utóbbi években környezettudatos olajcég képét igyekezett kialakítani magáról. Hangsúlyozta a környezetbarát technológiák alkalmazását, az alternatív energiaforrások fejlesztésének támogatását - Hollandiában például szélerőműveket üzemeltet -, és teljesítette az üvegházhatást okozó gázkibocsátás korlátozásáról aláírt kiotói jegyzőkönyv évek múlva életbe lépő céljait.

Ehhez a képhez aligha illik a - felszínre hozott olajat összegyűjtő és a délre tartó, 1500 kilométeres transzalaszkai vezetékbe továbbító - Prudhoe-öböl menti csővezetékrendszerének korróziója. Különösen, hogy kiderült: az elvékonyodott falú 25 kilométeres szakaszt - amelynek kicserélése akár 100 millió dollárba is belekerülhet - 1992 óta nem vizsgálták át alaposan. Pedig a rozsdásodásra már 2004 februárjában figyelmeztetett egy belső állapotfelmérés.

A csővezeték vizsgálata - a washingtoni kormány ösztökélésére - csak az után kezdődött meg, hogy idén márciusban a rendszer egy másik szakaszán, egy kétforintos nagyságú lyukon keresztül mintegy egymillió liter nyersolaj szivárgott a tundrára. Ez volt a legnagyobb olajszennyezés a Brooks-hegység északi lejtőjén, illetve a Prudhoe-öbölnél a kitermelés 1977-es megindulása óta. Az eset miatt az amerikai környezetvédelmi hivatal büntetőeljárást is kezdeményezett a BP ellen, kiderítendő, hogy hanyagságnak is része volt-e a szivárgásban. Nem sokkal később, áprilisban a cég egyik alaszkai földgázvezetékén keletkezett repedés, július közepén pedig olajszivárgás miatt 12 olajkutat ideiglenesen lezártak.

Az alaszkaiak mellett más gondok is jelentkeztek a brit társaság amerikai tevékenységében, amely a BP bevételeinek 40 százalékát hozza. Tavaly márciusban a cég 81 millió dollárt fizetett, mert azzal vádolták: egyik olajfinomítójából közel egy évtizeden át engedett illegálisan a levegőbe mérgező gázokat. Ugyanabban a hónapban egy texasi finomítójában történt robbanás következtében 15-en meghaltak és 170-en megsérültek. A BP az ügyben biztonsági hiányosságok miatt 21,4 millió dollár büntetést fizetett, és - mint azt az idei második negyedév 7,27 milliárd dolláros adózott nyereséget mutató mérlegében közölte - 500 millió dollárt fordított a hozzátartozók és a sebesültek kárpótlására.

A ballépések nyomán az amerikai leányvállalat - amely nagyobb bevételt ér el az USA-ban, mint a hazai pályán működő Exxon Mobil - élére idén júliusban a menedzseri tűzoltómunkában járatos Robert Malone-t nevezték ki. Feladatát nemcsak az alaszkai csővezeték problémái - amelyeket a kongresszus is vizsgálni akar -, illetve a texasi robbanás következményei nehezítik, hanem egy nemrég beadott polgári és büntetőjogi kereset is, miszerint a BP 2004 elején, piaci fölényét kihasználva, manipulációkkal felverte az árakat az USA propángázpiacán.