Világszerte egyre nagyobb területen folyik a genetikailag módosított növények (GMO) termesztése: tavaly - az Agrár-biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Beszerzőközpontja (ISAAA) adatai szerint

HVG

- 90 millió hektárra rúgott világszerte azoknak a mezőgazdasági területeknek a nagysága, amelyeken ilyesfajta gazdálkodás folyik. Jelenleg szóját, repcét, kukoricát, rizst, cukornádat, papaját és paradicsomot "állítanak elő" így, de fejlesztés alatt áll számos más gyümölcs - alma, banán, mangó, ananász, kókusz -, valamint árpa és édesburgonya termesztésének az előkészítése is. A legnagyobb mennyiségben - tavaly 54,4 millió hektáron - szójatermesztés folyik, majd a kukorica (21,2), a gyapot (9,8) és a repce (4,6) következik. A GMO-termesztésben az USA, több dél-amerikai és ázsiai ország jár az élen, mivel Európa egyelőre szkeptikusan áll a kérdéshez. Az EU-ban kereskedelmi céllal csak háromfajta kukorica termesztése megengedett, így mindössze 52 ezer hektárra korlátozódik az ilyen termelés. Európában Spanyolország a legfőbb GMO-kukorica-termesztő 50 ezer hektárral, ez az ottani teljes kukoricatermelés alig 12 százaléka. Franciaországban (500 hektár), Portugáliában (780), Csehországban (300) és Németországban (400) is termesztenek GMO-kukoricát. Magyarországon tiltottak a GMO-növények, így termesztés nem, de kísérletezés már folyik néhány kukoricafajtával, a szabályozás pedig - mely várhatóan az EU-n belül a szigorúbbak közé tartozik majd - előkészítés alatt áll.