Rekordot jegyzett fel tavaly a hongkongi idegenforgalmi hivatal: a városba látogatók száma először lépte át a 20 milliós határt - hála a kínai szárazföldről tömegével érkező üzletembereknek és turistáknak. Az egykori brit gyarmat - amely 1997 óta áll újból Kína fennhatósága alatt - ma Ázsia egyik központja, gazdasági erejét a világon a 11., Ázsiában a 3. helyre sorolják. Hongkongban működik a világ egyik legjelentősebb tőzsdéje, az első számú konténerkikötő, néhány éve épült repülőtere pedig a legnagyobb teherforgalmat bonyolítja le. A felhőkarcolókkal teletűzdelt, a nyugati és a keleti hatások ötvözetéből létrejött, különleges hangulatú metropolis központjába több mint 3200 cég telepített regionális képviseletet.

Az egy évvel ezelőtt Kínával kötött szabad kereskedelmi megállapodás (CEPA) nyomán megugrott a külkereskedelem, bővült a tőzsdei forgalom - ma Hongkongban zajlik számos kínai vállalat elsődleges részvénykibocsátása -, és szaporodtak a külföldi befektetések. Az "egy ország-két rendszer" elv szerint működő különleges igazgatású terület (SAR) hazai összterméke (GDP) 2004-ben 7,5 százalékkal nőtt, mindössze 2 százalékkal maradva el a kínaitól.

A lendület elérte az idegenforgalmat is: tíz évvel ezelőtt még csak 9 millió, az ezredfordulón már 13 millió látogató érkezett. Tavaly a 20 milliomodik utas - az Amszterdamból érkezett Barbara Wallerbosch - gépe december 5-én landolt a Chek Lap Kok repülőtéren, s a Hongkongban időzők száma az év végéig megközelítette a 22 milliót. Az idegenforgalmi ágazat - a szálláshely-kihasználtság 87 százalékos volt - tavaly a GDP 3 százalékát adta; s hozzájárult ahhoz, hogy a munkanélküliség decemberben 35 havi mélypontra, 6,5 százalékra mérséklődött.

Az utazási boom elsősorban a pekingi nyitás következménye, ami először 2003-ban mutatkozott meg. Akkor oldották fel a korábbi kötelmeket: a szigorú vízumkötelezettséget, valamint azt, hogy Hongkongba és a Portugáliától 1999-ben visszakerült Makaóra csak szervezett, csoportos út keretében tehették be lábukat az anyaország állampolgárai. A lazítás egyelőre csak Peking, Sanghaj, valamint néhány más nagyváros és különleges övezet lakóira terjed ki.

Az atípusos tüdőgyulladás (SARS) okozta félelmek miatt 2003-ban csak az év vége felé lehetett érezni a beutazások megugrását. A Kanton tartomány szomszédságában fekvő Hongkongra 2004-ben azonban már 12 millió anyaországbeli utas volt kíváncsi, több, mint a korábbi vezető beutazó helyekről, Tajvanról, az USA-ból és Japánból.

Az anyaországból érkezők többsége egyelőre a tehetősebb rétegből kerül ki; akik szívesen költik pénzüket finom falatokra az előkelő és drága éttermekben, valamint minőségi, mi több luxustermékekre és szolgáltatásokra az elegáns boltokban. 2003-ban a Hongkongba érkező turisták átlagosan 5500 hongkongi dollárt (mintegy 700 USA-dollár) költöttek.

A hongkongi látogatások zöme korábban az üzleti utazás volt, a világszerte 25 irodát működtető turisztikai hivatal szerint azonban az utóbbi időben egyre nő a szabadidős, családi célú turistautak száma, amit különféle sport-, kulturális és szórakoztató eseményekkel, illetve bevásárlóakciókkal igyekeznek növelni.

A legújabb attrakció szeptemberre várható: akkor nyitja meg kapuit Ázsia - a tokiói után - második Disneylandje. Egyre fontosabb bevételi forrás a konferencia- és kiállítási turizmus is. A 63,5 ezer négyzetméteres hongkongi kiállítási és konferencia-központ (HKCEC) évi hatvan rendezvénye több százezer kiállítót és látogatót vonz. A csúcsszezon az április és az október, amikor a szomszédos Kanton tartományban is tartanak vásárokat, és aki oda elmegy, nem hagyja ki a jóval nagyobb áttekintést nyújtó hongkongi rendezvényeket sem. Öt év alatt 140 milliárd hongkongi dollárt költenek az infrastruktúra fejlesztésére, kulturális és idegenforgalmi létesítmények sorát létrehozva. Folyamatosan bővülnek a szálláshelyek, csak az idén újabb tíz szálloda fogad majd vendégeket, és épül a világ legmagasabb hotelje, a százemeletes Carlton.

CSÉMI KLÁRA / HONGKONG