Fergetegesen nyitott az idén a bukaresti értéktőzsde: a tavalyi, 100 százalékot meghaladó növekedés után az első kereskedési héten az indexek átlagosan 17 százalékkal bővültek, az irányadó BET-index átlépte a bűvös 5 ezer pontos határt, a kapitalizáció pedig a 10 milliárd eurót. Főként a befektetőtársaságok, a kőolajipari cégek és a bankok értékpapírjai drágultak. A váratlanul nagy mértékű növekedést - az elemzők 40-50 százalékos emelkedést jósoltak az egész 2005-ös évre - a december utolsó napjaiban megalakult Tariceanu-kormány (HVG, 2005. január 8.) első intézkedéseivel magyarázzák. A liberális-demokrata koalíció még a választási programjában adókönnyítést ígért, és ezt hivatalba lépése első napján végre is hajtotta (lásd Teljesített adótartozás című irásunkat a 31. oldalon).

Szinte találomra lehetett részvényt választani a bukaresti értéktőzsdén 2004-ben, mert alig akadt olyan értékpapír, amelynek éves hozama ne haladta volna meg jócskán a banki kamatokat - jellemezte a börze tavalyi évét a HVG-nek Gavril Avram, a Mobinvest brókercég tulajdonosa. Miután a nemzetközi tőkepiac szakemberei szinte egyöntetűen 2003 legdinamikusabban fejlődő tőzsdéjének nyilvánították a bukarestit, tavaly januári prognózisaikban további 30-40 százalékos indexnövekedéssel számoltak 2004-re. A román részvénypiac azonban ezt jócskán túlteljesítette. A lejben számított bukaresti BET alapindex 101,2 százalékos emelkedéssel 4364,71 pontos rekordon zárt decemberben (az 1000 pontos referenciaindexet a tőzsde 1997-es indításakor állapították meg), míg a valamennyi részvényt tükröző BET-C index 104 százalékos növekedést produkált.

Sokkal nagyobb volt a tőzsdei kapitalizáció gyarapodása (195 százalék), az év utolsó napján 8,8 milliárd eurót jegyeztek fel. Ez azért is figyelemre méltó, mert 2004-ben csak három vállalat részvényeit vezették be, míg öt cég távozott a parkettről, a társaságok száma hatvanra csökkent. Az újak közül az olajipari Petrom kis testvérének tekintett - a töltőállomások piacán 18 százalékos részesedéssel rendelkező - Rompetrol Rafinare tőzsdei forgalma volt a legkiugróbb, amely már az első napi 500 százalékos áringadozással káoszt okozott, kiütve még a tőzsdei számítógépes programot is.

Látványosan bővült a napi forgalom is, az euróban kifejezett kereskedési összérték több mint 120 százalékkal növekedett - igaz, még így is alig haladja meg a 2,3 millió eurót. Folyamatosan nő a külföldiek részvényvásárlása: 2004-ben már a teljes forgalom 33 százalékát adta. Az alacsony kapitalizáció és a nagyvállalatok többségének csekély közkézhányada miatt a komoly pénzügyi befektetőknek számító spekulánsok egyelőre elkerülik Romániát. A külföldiek - zömmel befektetési alapok - részvényvásárlásai célzottak, rendre egy-egy vállalat értékpapírjaira irányulnak, és jelentős vagy meghatározó részesedés megszerzésére törekszenek.

A húzó részvények a bankok, a pénzügyi befektetők, a kőolajipari és a vegyipari vállalatok, valamint a gyógyszergyárak papírjai voltak. A legnagyobb növekedést az év folyamán mégis két autóalkatrész-gyártó: a nagyszebeni Compa (470 százalék), illetve a nagyváradi UAMT (461 százalék) részvényei produkálták. A legnagyobb forgalommal azonban továbbra is az idén az osztrák OMV által felvásárolt Petrom kőolajipari vállalat (HVG, 2004. július 31.) büszkélkedhet, amelyhez felzárkózott a korábbi OMV-érdekeltség Rompetrol, továbbá két hitelintézet, a francia Société Générale érdekeltségi körébe tartozó Román Fejlesztési Bank (BRD), valamint a Transilvania Bank.

Több ágazat nagyvállalatai - mint például az áram- és gázszolgáltatók - egyelőre teljesen hiányoznak az értékpapírpiacról, de a jelen levő szektorok némelyikének képviselete is foghíjas. A bankok közül például nincs a tőzsdén a 30 százalékos hitel- és betétpiaci részesedéssel bíró Román Kereskedelmi Bank (BCR), amelynek debütálása az idén várható, s előbb-utóbb a másik privatizálandó pénzintézet, az országos takarékpénztár (CEC) megjelenésére is számítani lehet. Az év közepére időzítették a Transelectrica villamossági vállalat, illetve az erdélyi Electrica Transilvania Nord és a havasalföldi Electrica Muntenia Nord regionális áramszolgáltató értékpapírjainak bevezetését. Az is felgyorsíthatja a bukaresti tőzsde megerősödését, ha sikerül beolvasztani a romániai másodlagos értékpapírpiacot (Rasdaq), ahol a karcsúsítás ellenére továbbra is több mint kétezer társaság értékpapírjaival kereskednek, de a kapitalizáció alig haladja meg a 2 milliárd eurót.

KRÁLIK LÓRÁND / NAGYVÁRAD