Kémprogram
A cél nélküli, készletező jellegű adatgyűjtést kifogásolva itthon is az Alkotmánybírósághoz készül fordulni a Társaság...
A cél nélküli, készletező jellegű adatgyűjtést kifogásolva itthon is az Alkotmánybírósághoz készül fordulni a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), miután - mintegy karácsonyi meglepetésként - december 27-én kihirdették az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítását. Arról a jogszabályról van szó, amelynek tervezetét - civil szervezetek és az érintettségük okán felhorgadó tartalomszolgáltatók tiltakozása nyomán - tavaly februárban visszavonta az akkor liberális pártelnökké választása előtt álló Kóka János gazdasági miniszter, mondván: nem támogat olyan törvénymódosítást, amely alkotmányos szabadságjogokat sért.
Ehhez képest a TASZ adatvédelmi programvezetője, Földes Ádám jogász alig talált változást az EU-irányelven alapuló, de attól több ponton eltérő paragrafusokban. Igaz - mint a HVG-nek elmondta -, kimaradt az a bekezdés, amely mögött a TASZ a szerzői jogvédők lobbiját gyanította, mert "az elektronikus hírközlési rendszer jogsértő felhasználásának üldözése" gumiparagrafusába akár az is belefért volna, hogy ágyúval lőjenek az illegális fájlcserélőkre. Szintén változás, hogy a tervezett kettő helyett csak egy (sikertelen hívások esetében fél) évig tárolják a telefonos, internetes, e-mailes kapcsolatok adatait. Aggályos viszont, hogy idehaza nem pusztán az EU-ajánlás szerinti súlyos bűncselekmények üldözésével indokolják a raktározott adatok hatósági lekérését, hanem szinte minden belefér abba, hogy a "törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából" érdeklődhet nyomozó, ügyész, bíró vagy titkosszolga. Legföljebb utólag lehet kérdőre vonni őket.
A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének jogásza, Simon Éva azt mondta a HVG-nek, hogy az adattárolás és -hozzáférés nem csekély költségeit a jogszabály az internet- és telefonszolgáltatókra hárítja, de nem készült hatásvizsgálat, hogy ez mennyibe kerül a szolgáltatóknak. Azt is kifogásolta, hogy kikerült a törvényből egy korábbi adatvédelmi biztosíték: a hírközlési szolgáltatók már nem kötelesek tájékoztatni felhasználóikat, milyen titkosítási megoldásokkal védhetik közléseik bizalmas voltát.