Törésvonalak
A múlt heti niigatai földrengés megrongálta a világ legnagyobb atomerőművét. Kutatók szerint ez nukleáris katasztrófához is vezethetett volna a biztonsági intézkedések hiányosságai miatt.
Bár a házam fele leomlott, és a családom a szomszédainkkal együtt az utcán alszik fóliákon, a legjobban a reaktor miatt aggódunk. Láttuk a tüzet, láttuk, hogy megsüllyedt a föld, és felszakadtak az úttestburkolatok, de azt még mindig nem tudjuk, mi történik odabenn - mondta Tatemoto Kazujuki, a niigatai Kariva falu képviselője egy, a tokiói Külföldi Tudósítók Klubjában tartott sajtótájékoztatón négy nappal a tíz halálos áldozatot követelt természeti csapás után.
A földrengés epicentrumától mindössze 10 kilométerre lévő, a világ legnagyobb atomerőműveként számon tartott Kasivazaki-Kariva reaktor működő egységei automatikusan leálltak, 1200 liter sugárszennyezett víz azonban így is a tengerbe folyt, a reaktor szellőzőrendszeréből még harmadnap is kobalt-, jód- és krómizotópok kerültek a levegőbe, négyszáz radioaktív hulladékot tároló tartály pedig felborult, és száznak kinyílt a teteje.
Bár az erőművet üzemeltető Tokiói Elektromos Vállalat (TEPCO) szerint a kiszabadult szennyező anyagok radioaktivitása csak egymilliomod része a kritikus értéknek, a rengés rávilágított, hogy nem eléggé felkészült a cég a hasonló természeti katasztrófákra. A földrengések adatait feldolgozó Japán Meteorológiai Intézet közleménye szerint például valószínű, hogy - szemben a TEPCO korábbi vizsgálatainak eredményével - az erőmű alatt aktív földtani törésvonal húzódik, ám mint az most kiderült, a reaktor tervezésekor nem számoltak ekkora földrengés lehetőségével. Amikor pedig már megtörtént a baj, akkor is későn jelentették az erőmű vezetői a szennyezett víz kiszivárgását. Lassan szolgáltattak pontos adatokat is a levegőbe került radioaktív anyagokról. Ezek valódiságát egyébként a niigatai önkormányzat kérésére a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzi. Mindezt a csapás után a helyszínre repülő Abe Sindzo miniszterelnök is bírálta. A TEPCO által elismert hatvan kisebb-nagyobb meghibásodással kapcsolatos mulasztások között egyébként olyan megdöbbentő dolgok is előfordultak, hogy az erőmű egyik kigyulladt elektromos transzformátorának oltásához a helyi telefonvonalak zsúfoltsága miatt csak két óra múlva tudták kihívni a tűzoltókat.
"Ha nem javítjuk alapjaiban atomerőműveink földrengésbiztonságát, a közeljövőben Japán soha nem látott kettős szerencsétlenség áldozata lehet - jósolta egy katasztrófafilmek kezdő jeleneteinek hangulatát idéző sajtókonferencián az országos szaktekintélynek tartott Isibasi Kacuhiko, japán szeizmológus. A közel 6500 emberéletet követelő 1995-ös Hansin-Avadzsi-földrengést elsőként megjósoló Isibasi már 1998-ban figyelmeztetett a törésvonalak közelébe épített atomerőművek jelentette kettős katasztrófa lehetőségére. Isibasi és több tudóstársa szerint a legnagyobb ilyen veszélyforrás a Tokiótól 190 kilométerre, Sizuoka megyében található hamaokai reaktor. A közvetlenül a tengerpartra épített erőművet 1976 márciusában állították üzembe, néhány hónappal az előtt, hogy tudósok megjósolták: éppen ezen a területen fog pusztítani a Nagy Tokai földrengés. Azóta az előrejelzést megerősítették, ma úgy látják, 87 százalék az esélye, hogy harminc éven belül bekövetkezik a katasztrófa, ezért a kormány kiterjedt megfigyelőrendszert telepített a veszélyeztetett térségbe. Mindez azonban kevés lehet, ha igaznak bizonyul a Japan Offspring Fund nevű civil szervezet gondozásában megjelent könyv állítása, miszerint a csernobili katasztrófát követő sugárszennyezési adatokat alapul véve egy ahhoz hasonló hamaokai katasztrófa közel 2 millió halálos áldozattal járhat, és maradandó sugárfertőzést okozhat a 30 milliós tokiói lakosság körében is.
A reaktorok biztonságát a kormány Nukleáris Biztonsági Tanácsának (NSC) az atomerőművek földrengésbiztonságára vonatkozó irányelvei hivatottak szavatolni, ám azokat a szeizmológusok és az atomerőművek szakembereinek áthidalhatatlannak tűnő nézeteltérései miatt 25 év óta csak tavaly sikerült az utóbbi két évtized kutatási eredményeit figyelembe véve módosítania a testületnek. Az új irányelveknek megfelelő fejlesztéseket 2008 végéig kell elvégezniük az erőművek üzemeltetőinek, akik Suzuki Acujuki, a bizottság elnöke szerint így már felkészültek lesznek a karivai erőműben történtek kivédésére. Más a véleménye Isibasinak, aki egyike volt ugyan az irányelveket kidolgozó testület szakértőinek, a tanács utolsó ülésén lemondott tagságáról. "Az új irányelvek nem fogalmaznak meg egyértelmű kritériumokat, és könynyen megkerülhető feltételeket szabnak az energiavállalatoknak, amelyeknél ráadásul több testületi tag is tanácsadóként dolgozik" - sorolta kifogásait a sajtó előtt a szeizmológus.
PÁSZTOR AURÉL / TOKIÓ