Az egész egy telefonhívással kezdődött, aztán postán kaptam egyre agresszívabb életveszélyes fenyegetéseket. A megfélemlítés akkor érte el a csúcspontját, amikor robbanás történt a házam előtt: gyújtóbombát dobtak a kocsimra és a férjem autójára - számolt be megpróbáltatásairól a New Scientist tudományos hetilapnak az a brit asszony, aki egy kutatóintézet alkalmazottjaként és részvényeseként öt éven keresztül volt szélsőséges állatvédők célpontja. Az elsősorban az állatkísérletek ellen tiltakozók akcióik során nem riadnak vissza a törvénysértésektől sem, és szinte minden megmozdulásuk nagy visszhangot vált ki. 2001-ben például egy aktivistájuk baltanyéllel támadt a legnagyobb európai állatkísérleti laboratórium - a gyógyszer- és élelmiszeriparnak, a növényvédelemnek, valamint az állategészségügynek is dolgozó Huntingdon Life Sciences - igazgatójára. 2005-ben a GlaxoSmithKline gyógyszercég egyik vezetőjének otthonára dobtak Molotov-koktélt, aztán a társaság részvényeseit fenyegették meg. Az Oxfordi Egyetem mellett épülő orvosbiológiai laboratóriumot kivitelező Montpellier építőipari vállalatot olyan eredményesen zaklatták, hogy az három éve leállította a munkálatokat, és visszalépett a megbízástól. Újabban pedig farmok ellen követnek el támadásokat, így tiltakozva az ott folyó baromfitenyésztés körülményei ellen. Mint arról a The Guardian londoni napilap beszámolt, a már nevében is harcias Állatfelszabadítási Frontnak (ALF) volt olyan akciója, amelyben gyújtóbombákkal 250 ezer fontos kárt okoztak egy gazdaság járműparkjában.

A statisztikák szerint fellépéseik mintegy ötöde irányul állattartók - így agrárcégek vagy más társaságok, például állatokat is szerepeltető cirkuszok - ellen, kétharmaduk célpontjai pedig az állatkísérletekkel foglalkozó intézetek, azok partnerei, ügyfelei, alkalmazottai közül kerülnek ki. Az utóbbi években "hosszú zaklató és elrettentő kampányt" folytattak ilyen intézmények ellen, "céljukat félelemkeltéssel akarták elérni" - mondta róluk a minap Adrian Leppard, Hampshire grófság rendőrfőkapitány-helyettese, amikor egy nagyszabású akcióról számolt be.

A múlt kedden hajnalban egyszerre tartott razziákat összesen több mint hétszáz rendőr Angliában és Dél-Walesben 29, Hollandiában két, Belgiumban pedig egy helyszínen. Dokumentumokat, mobiltelefonokat, számítógépeket, valamint 100 ezer fontnyi készpénzt foglaltak le, és őrizetbe vettek több mint harminc embert. Közülük kilenc ellen indult eljárás bűncselekmények - egyebek közt lopás, zsarolás, gyújtogatás és rongálás - gyanújával.

Az átfogó rendőrmanőver egy 2005-ben megkezdett nyomozásra volt hivatott feltenni a koronát. Akkor ugyanis a brit hatóságok megelégelték a radikális állatvédők fellépéseit: egy új törvényben külön foglalkoztak e problémával, megteremtve az alapot ahhoz, hogy utóbb több harcos aktivistát bíróság elé állítsanak és leültessenek. A jogszabály - amelyhez hasonlót tavaly ősszel az Egyesült Államokban is elfogadtak - bevezette a gazdaságikár-okozás fogalmát, és bűncselekménynek nyilvánította az állati kutatásokkal foglalkozó szervezetek szerződéses kapcsolatainak megzavarását, munkatársainak, ügyfeleinek megfélemlítését. Egy belügyminiszteri utasítás később úgy rendelkezett, hogy a gazdasági célpontokat, laboratóriumokat támadó szélsőséges állatvédők részesüljenek a terroristákéhoz hasonló elbánásban, így akár hétéves börtönt is kaphatnak, és három hónapig vádemelés nélkül is fogva lehet tartani őket.

Az intézkedések fontosságát Tony Blair miniszterelnök is hangoztatta, méghozzá többször és demonstratívan. Egy éve aláírt egy, a gyógyászati célú állatkísérleteket támogató petíciót, majd jelentést adott ki Az emberek védelme a szélsőséges állatvédőkkel szemben címmel. Ebben kiállt a becslések szerint mintegy évi 3 milliárd fontos forgalmú élettudományi kutatási ágazat és az erre alapuló, 2005-ben 12,2 milliárd fontos exportbevételt hozott gyógyszeripar mellett, határozott fellépést ígért a radikálisokkal szemben, de hitet tett a brit állatvédő hagyományok mellett is, egyebek közt emlékeztetve arra, hogy a szigetországban jóval az Európai Unió 2003-ban elrendelt tilalma előtt, már 1997-ben leállították a kozmetikai célú állatkísérleteket.

A szigor, amelynek nyomán a múlt évben a felére csökkent a gyógyszercégeket ért atrocitások száma, nagyon is indokoltnak látszik. A szélsőséges állatvédők ugyanis - egy tavalyi rendőrségi jelentés szerint - évi 100 millió fontnyi kárt, pluszköltséget okoznak az érintett cégeknek, ráadásul módszereiket exportálják is. Az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) az ilyen mozgalmak globális központjának tartja a szigetországot. Az Állítsátok meg a Huntingdoni Állatkínzást (SHAC) nevű mozgalomnak például nagyon aktív amerikai fiókszervezete van, de Európában, így Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Spanyolországban, Svájcban és Svédországban is megszaporodtak a támadások.

Ugyanakkor Nagy-Britanniában megjelentek az elvakult állatjogi harcosokkal szembemenő civil kezdeményezések is. Három éve megalakult a Szélsőséges Állatvédők Áldozatai társadalmi szervezet, tavaly pedig egy 16 éves diák, Laurie Pycroft Pro-Test néven azóta egyre népszerűbb csoportot alapított az orvosi célú állatkísérletek támogatására. Az ilyen kutatások elfogadottsága egyébként egyre nagyobb a szigetországban: egy másfél évvel ezelőtti felmérés adatai szerint a megkérdezettek háromnegyede ért egyet velük, és 52 százalékuk hiszi, hogy a tudósok nem okoznak túlzott szenvedést az állatoknak. Ez utóbbiak aránya 2002-ben még 39, 1999-ben pedig 29 százalék volt.

POÓR CSABA