Mindegy, hogy mi, csak olcsó legyen - valószínűleg ez a megfontolás vezette azt a több mint ezer oroszországi férfit és nőt, akik az utóbbi napokban kéz alatt vásároltak maguknak alkoholt. Balszerencséjükre a több közép-oroszországi városban, például Belgorodban vagy a Volga menti Kirovban árult ital metilalkohol-tartalmú volt, és a mérgező folyadék több mint száz embert megölt, mintegy ezret pedig megbetegített.

Mindez szinte megszokottnak számít Oroszországban. Hivatalos adatok szerint a 140 milliós országban évente mintegy félmillióan halnak meg alkoholmérgezésben, valamint más, a szeszfogyasztással kapcsolatos betegségekben, és közülük legalább 30 ezren amiatt vesztik életüket, mert valamilyen mérgező folyadékot, leginkább különféle alkoholos fertőtlenítőszereket isznak vodkapótlékként. A mérgezésekkel kapcsolatos hírek annak ellenére is ellepték az utóbbi hetekben az orosz sajtót, hogy hivatalos adatok szerint az idén jobb a helyzet, mint tavaly volt: január és augusztus között az idén 17 ezren, tavaly pedig 21 ezren haltak meg mérgezésben. A nagy figyelem több elemző szerint most annak köszönhető, hogy az orosz politikai elit megelégelte a tömeges mérgezéseket, és a közvélemény figyelmének felkeltésével igyekszik támogatást szerezni a szükségesnek tartott reformokhoz.

Borisz Grizlov, a Vlagyimir Putyin orosz államfő mögött álló Egységes Oroszország párt vezetője és egyben az orosz parlament alsóházának elnöke - több más politikustársával egyetértve - a szeszgyártás, -szállítás és -forgalmazás teljes állami monopólium alá helyezésében lája a megoldás kulcsát. Úgy vélik, a kizárólag alkoholt árusító, szigorú állami ellenőrzés alatt lévő üzlethálózat létrehozásával megakadályozhatják, hogy a bolti árnál olcsóbb, ám megbízhatatlan forrásokból származó, sokszor egészségkárosító löttyök eljussanak a minőséggel nem sokat törődő, csak a bódulatot kereső fogyasztói réteghez. "A rossz minőségű szeszes italok polgáraink egészségét és életét fenyegetik, s mivel a jelenlegi szabályozás elégtelennek bizonyult, szükségessé vált az állami monopólium létrehozása" - vélekedett Andrej Vorobjov, az Egységes Oroszország központi végrehajtó bizottságának vezetője. Mihail Gorbacsov, a szovjetunióbeli alkoholfogyasztás korlátozását, azaz a "száraztörvényt" bevezető volt szovjet elnök szerint egyébként az sem kizárt, hogy egyesek szándékosan hoztak forgalomba mérgező italokat. "Az utóbbi napok fejleményeit figyelve óhatatlanul felmerül, hogy az újabb alkoholmérgezési hullámmal valakik valamit el akarnak érni. Lehet, hogy a termelők lázadtak fel az év elején hozott forgalmazási szigorítások miatt, ám az sem kizárt, hogy azok állnak a mérgezések hátterében, akik még szigorúbb ellenőrzést akarnak" - idézte az Interfax orosz hírügynökség Gorbacsovot, akinek népszerűsége egykor részben éppen a vodkafogyasztás csökkentését szorgalmazó intézkedések miatt esett vissza.

A gorbacsovi alkoholkorlátozási törekvések látványos kudarca mindenesetre a mai politikusok számára is tanulságos lehet. Gorbacsovnak sikerült ugyanis elérnie, hogy a boltokból gyakorlatilag eltűnt az alkohol, ám miközben az állam jelentős adóbevételektől esett el, a vállalati, illetve tömbházi zugkocsmákban egyre több házi főzésű tömény állt a megszomjazott szovjet polgárok rendelkezésére. A zugfőzés egy időben olyan mértéket öltött, hogy a boltokból eltűnt a pálinkakészítéshez szükséges cukor is, s akinek nem jutott valódi pálinka, az, korábbi hagyományt folytatva, akár kölni- vagy arcszeszfogyasztással javított hangulatán. Mondani sem kell, hogy a száraztörvény idején is taroltak a mérgező kotyvalékok, s ezrek haltak szörnyű halált az emberi fogyasztásra alkalmatlan italok felhörpintése után.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA