Anna Politkovszkaját lesből támadták meg. A gyilkos szombaton délután akkor nyitott rá tüzet, amikor a Novaja Gazeta moszkvai lap 48 éves munkatársa a lakása előtt kilépett a liftből. Az ellenzéki újságírónőt, akinek feltételezett gyilkosáról több környező utcai kamera is készített - igaz, fel nem ismerhető - felvételt, valószínűleg jó ideje figyelték. A moszkvai közvélemény szerint szókimondó cikkeiért kellett meghalnia, és a rendőrök is főként az áldozat "szakmai tevékenységében" keresik a gyilkosság indítékát. A vizsgálatot maga az orosz főügyész felügyeli, de külön nyomozást kezdett a Novaja Gazeta is.

Politkovszkaja, az egyik legismertebb oroszországi oknyomozó újságíró elsősorban a csecsenföldi orosz jogsértések leleplezésével szerzett magának hírnevet. Különösen sokat bírálta az észak-kaukázusi köztársaság szerinte a vádlottak padjára való miniszterelnökét, Ramzan Kadirovot, az általa és emberei által elkövetett törvénytelenségeket, de bőven jutott kritikájából a moszkvai hatóságoknak is. Az első sajtóelemzések Kadirovot sejtik az éppen Vlagyimir Putyin elnök születésnapján elkövetett merénylet mögött, mások viszont úgy vélik, a csecsen kormányfőt lejáratni akaró erők rendelhették meg a gyilkosságot. Politkovszkaja egyébként állandó életveszélyben élt: két évvel ezelőtt kis híján megmérgezték, másfél éve pedig - több halálos fenyegetés hatására - néhány hónapra külföldre költözött. Míg az orosz jogvédők és ellenzékiek sorra zarándokolnak el a merénylet helyszínére, Putyin államfő csak hétfőn reagált először: George W. Bush amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében tragikusnak nevezte a gyilkosságot, és alapos vizsgálatot ígért.

Oroszországban - ahol a törvényesség Putyin elnök által meghirdetett diktatúrája ellenére a mai napig sokszor bérgyilkosok golyói vetnek véget a politikai és üzleti vitáknak vagy a szerelmi háromszögeknek - a sajtó munkatársai hagyományos célpontnak számítanak. A Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) nevű nemzetközi szervezet adatai szerint az utóbbi 15 évben 42 újságírót öltek meg az országban, vagyis ebben az időszakban ennél több halottja csak Irakban és Algériában volt e szakmának. Az egyik legismertebb áldozat a több mint két éve meggyilkolt Paul Klebnikov (HVG, 2004. július 24.), az oroszországi Forbes magazin Amerikából vesztére hazatelepült főszerkesztője volt. Az ő ügyében már a bírósági tárgyalásig is eljutottak, ám bizonyíték hiányában végül nem született elmarasztaló ítélet.

Az országos és a helyi politikusok sem érezhetik magukat biztonságban: az utóbbi években parlamenti képviselők és városvezetők is merényletek áldozatává váltak. A legveszélyesebb munka a jelek szerint a polgármesteri: tíz év alatt tíz városvezetővel végeztek bérgyilkosok.

A 140 milliós Oroszországban szinte minden hétre jut egy-egy ismert személy elleni merénylet, ám a nagy port felverő bérgyilkosságok árnyékában rengeteg kisebb visszhangot kiváltó hasonló bűncselekmény is történik. Leonyid Kondratjuk, aki az orosz belügyminisztérium megbízásából igyekszik felderíteni a bérgyilkosságok hátterét és pontos számát, úgy véli: évente mintegy nyolcszáz ember hal meg merényletek következtében, és a bérgyilkosságok gyakoriságának egyik fő oka, hogy Oroszországban még mindig nagyon olcsó az emberélet. A gyilkosok akár már 300 dollárért is hajlandóak ölni, néha pedig az a pénz a fizetség, ami az áldozat zsebében lapul. Moszkvai források szerint igencsak valószínű, hogy az Andrej Kozlov orosz nemzeti banki alelnököt és sofőrjét szeptember közepén meggyilkoló bűnözők (HVG, 2006. szeptember 22.) sem kaptak sokat: a jelek - például a hátrahagyott kezdetleges, gázpisztolyból átalakított lőfegyverek - arra utalnak, a merénylők talán nem is tudták pontosan, ki a célpont, és nem kizárt, hogy egy adag kábítószerért húzták meg a ravaszt. Az is valószínű, hogy Kozlov gyilkosai már nincsenek életben, a központi banki vezető halálát megrendelő, háttérben rejtőzködő bűnözők ugyanis minden bizonnyal mindent megtesznek a nyomok eltüntetéséért.

Az oroszországi bérgyilkosságok egyik fő jellemzője, hogy a hatóságok csak elvétve találják meg az elkövetőket és még ritkábban a megrendelőket - néhány nap alatt újabb gazdag és befolyásos embereket vadásztak le hidegvérű merénylők. Előbb az Olimp nevű moszkvai éttermet vezető Ilgar Sirinovot ölték meg, majd néhány nappal később a Russia Petroleum olajipari cég főmérnökét, Anvar Zigansin életét oltotta ki három lövés. Az étterem-tulajdonosok egyébként feltűnően veszélyeztetettek, egy év alatt hét üzletvezető, illetve -tulajdonos fizetett életével egy-egy megoldatlan kereskedelmi vitáért.

Az üzleti élet más területein is hullanak a főnökök, szakértők szerint minden hetedik oroszországi vezetőcsere törvénysértő módon, jó részük fizikai erőszak révén zajlik le. Tavaly az ország leggazdagabb üzletasszonyának, a másfél milliárd dolláros vagyont felhalmozott Jelena Baturinának a környezetében is furcsa esetek történtek. Miután a Baturina, illetve fivére, Viktor Baturin tulajdonában lévő Inteko-Agrar terjeszkedni kezdett Belgorod városának térségében, előbb agyba-főbe verték a vállalkozás egyik vezetőjét, majd miután a figyelmeztetés nem használt, meggyilkolták a cég vezető ügyvédjét. Baturina asszony - akinek befolyását az is mutatja, hogy férje Jurij Luzskov, Moszkva polgármestere - jobbnak látta kiszállni a belgorodi üzletből.

Meglepő módon a tanári és az énekesi pálya is életveszélyesnek tűnik. Az utóbbi másfél évben több egyetemi oktatót és művészt ért támadás. Legutóbb az országszerte ismert énekesre, Avram Ruszóra lőttek rá. Ő túlélte ugyan a merényletet, ám máig nem tudni, mi és ki áll a gyilkossági kísérlet hátterében. A bűnösök kézre kerítésében nem sok eredményt felmutató rendőrség jobb híján a trendekkel foglalkozik, és annyit már ki is derített, hogy a bérgyilkosságok többsége a reggeli órákban, az áldozat otthonának közelében történik.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA