A tárgyalóterem zsúfolásig megtelt, sokan a bíróság épülete előtt várták a döntést. A virginiai kisvárosba, Accomackba az országos tévétársaságok is kivonultak. A hetek óta tartó intellektuális és érzelmi izgalomnak Glen Tyler kerületi bíró vetett véget, amikor bejelentette, hogy a felperes és az alperes megegyeztek. "Isten áldja önt, Cherrix úr" - idézte a sajtó a bíró gesztusát, amellyel az alperesnek az égiek közbenjárását kívánta. A nyilatkozata szerint rendkívül boldog és elégedett fiatalembernek erre lesz a legnagyobb szüksége. A 16 éves Abraham Cherrixnél ugyanis tavaly nyáron nyirokmirigyrákot diagnosztizáltak, és három hónapon át kemoterápiás kezelést kapott. A legyengült, lázzal, hányingerrel, roszszullétekkel kínlódó fiút februárban villámcsapásként érte a hír, hogy hiába volt minden szenvedése, a rákos sejtek ismét megjelentek a szervezetében. Az orvosok ekkor újabb, a korábbinál is erősebb gyógyszeres kezelést javasoltak.

A Cherrix család és a beteg fiatalember történetét ekkor kapta szárnyra a sajtó, lévén Abraham kerek perec megtagadta a kezelésen való részvételt. Úgy döntött - s ebben szülei támogatását is élvezte -, hogy szakít a hagyományos medicinával, és inkább egy szelídebb, alternatív gyógymóddal, az úgynevezett Hoxsey-terápiával próbálkozik. Csakhogy ezt a helyi szociális gondozószervezet felelőtlennek találta, ezért a járás ifjúsági és családügyi bíróságához fordult, arra kérve a testületet, mondja ki, hogy a szülők elhanyagolják gyermekük gyógyíttatását, így a fiút állami gyámságba helyezve kell a kúrára kötelezni.

A családügyi bíró verdiktje szerint a Hodgkin-kóros fiú köteles haladéktalanul alávetni magát a kórházi kezelésnek, bármi legyen is az. A bíró azzal indokolta a döntését, hogy az onkológusok szakvéleménye szerint a betegek 85 százaléka eredményesen kezelhető, és mivel a Cherrix fiú még nem töltötte be 18. életévét, kiskorúként nem mondhat le a jó eséllyel életmentő beavatkozásról. Ráadásul a Hoxsey-terápia alkalmazói - az amerikai rákszakorvosok szövetségének régóta és széles körben publikált álláspontja szerint - sosem szolgáltattak tudományos bizonyítékot arra, hogy az eljárásnak bármi haszna is lenne a daganatos betegek gyógyításában. Orvos körökben olyannyira közellenségnek számít a tanulatlan kidolgozójáról, Harry Hoxseyról elnevezett módszer, hogy azt a hatvanas években száműzték az USA-ból. Maga a feltaláló máig élő csúcsot állított fel: mindenkinél többször, legalább százszor tartóztatták le csodafőzete miatt, kuruzslás, csalás gyanújával. Végül Mexikóba helyezte át a klinikáját, ahol örököse máig ellátja a határ túloldaláról érkező pácienseket az édesgyökérből és vörösheréből készült elixírrel és a cukormentes, zöldségből és gyümölcsből álló szigorú diétát előíró étrendi tanácsokkal. Mindezt Cherrixék - mint elmondták az életük minden részlete iránt fogékony sajtónak - közös imával is megtoldják, amellyel a főzet hatását szeretnék növelni.

A szülők úgy érezték, hogy a gyámügy durván beleavatkozott a család életébe, ezért fordultak a kerületi bírósághoz. Mindössze három hét leforgása alatt el is érték, amit akartak: másodfokon elfogadták ügyvédjük érvelését, ráadásul az országos hírnév besegít a kórházi, orvosi számlák és az ügyvédi költségek kiegyenlítésébe is. Végül Abraham elfogadta azt a kompromisszumos javaslatot, amely szerint olyan onkológust választhat magának, aki kemoterápia nélkül, csak besugárzással fogja kezelni, ugyanakkor határozott affinitást mutat az alternatív gyógymódok iránt. A kezelés eredményéről háromhavonta kell tájékoztatni a bíróságot, egészen addig, amíg a fiú be nem tölti a 18. életévét.

Bár Virginia államban hasonló ügyük még nem volt a bíróságoknak, az USA-ban nem teljesen példa nélkül álló az eset. Éppen a közelmúltban Texasban vettek állami gondozásba egy 12 éves kislányt gyógyítása idejére, mert szülei úgy határoztak, hogy rákbetegsége kezelésére kizárólag vénás C-vitamin-injekciókat adatnak a lányuknak. Hasonlóképpen avatkoztak már közbe jehovisták esetében is, akik vallásukra hivatkozva nem engedték, hogy balesetet szenvedett gyermekük életmentő vért kapjon. A Cherrix-ügy etikai tanulságait boncolgató újságírók és a témáról az interneten csevegők sem jutottak egységes álláspontra. Bár 16 éves korban már autót vezethetnek az amerikai fiatalok, saját életükről nem dönthetnek - mutattak rá többen a helyzet visszásságára. Az alternatív gyógymódok kedvelői kivont karddal támadtak a "bevételfüggő, lelkiismeretlen" onkológusokra, mondván: azok "összeesküdtek, hogy minél több és drágább kezelést tukmáljanak a betegekre". Mások meg arra hívták fel a figyelmet, hogy a Hoxsey-klinika sem jótékonysági intézmény, hiszen az ottani kúra tarifája 3500 dollár - igaz, ez csak a töredéke egy onkológiai kezelésnek.