Három antik műalkotást kénytelen visszaszolgáltatni Olaszországnak a Los Angeles-i Getty Múzeum, mert kiderült, illegális forrásból jutott hozzájuk. A világ egyik leggazdagabb műgyűjteménye - mint hangoztatta - jó szándéka jeléül mond le egy festett ivókupáról, amely egykor Nápolytól délre, Paestum ókori település helyén került elő, valamint a szicíliai Selinuntéból származó görög sírfeliratról és egy etruszk gyertyatartóról. De könnyen lehet, hogy nem ússzák meg ennyivel, miután Rocco Buttiglione olasz kulturális miniszter már jelezte: igényt tartanak minden műkincsre, amelyet az utóbbi évtizedekben engedély nélkül vittek ki Itáliából. Márpedig ilyenből - a római leltár szerint - összesen 42 van az 1976-ban elhunyt olajmilliárdos, John Paul Getty által 1953-ban alapított múzeumban.

Legalábbis e következtetésre jutottak az olasz szakemberek az után, hogy 1995 szeptemberében a svájci rendőrök lecsaptak egy genfi raktárra, amelyet a Getty egyik legnagyobb "beszállítója", egy Giacomo Medici nevű műkereskedő használt. Az épületben több ezer, az alpesi országba csempészett antik műtárgyra és hasonló kincsekről készült fotók ezreire bukkantak. E fényképeken ismertek fel több tucat olyan tárgyat, amely ma a Getty Múzeumot gazdagítja. Róma visszakövetel például egy több mint 2 ezer éves, a kollekcióba 1988-ban 18 millió dollárért megvásárolt, de korábban Szicíliából ellopott Aphrodité-szobrot és egy 1994-ben ugyancsak Olaszországból a múzeumba került ókori márványalakot, amely a szerencse görög istennőjét, Tükhét ábrázolja. A történtek nyomán a Gettynél indított belső vizsgálat során még több gyanús alkotásra bukkantak: az intézmény 82 műtárgyat vett olyan kereskedőtől vagy galériától, amely ellen nyomozást folytatnak az olasz hatóságok.

A vizsgálat eredménye valószínűleg kevéssé lepte meg azokat, akik az utóbbi évtizedekben figyelemmel kísérték a gyűjtemény gyarapodását. Ha más nem, az mindenképpen feltűnhetett nekik, hogy 1999-ben a múzeum már rákényszerült egy, a mostanihoz hasonló gesztusra: szintén három, törvénytelen úton a műkincspiacra dobott alkotást szolgáltattak vissza ugyancsak Rómának. Most a Los Angeles Times amerikai napilap terjedelmes oknyomozó riportjából és az újság birtokába került feljegyzésekből, levelekből az derült ki, hogy a múzeum vezetői, elsősorban az antikvitás koráért felelős kurátor, Marion True, gyakran nem pusztán sejtették, hanem pontosan tudták, hogy egy-egy megvásárlásra kiszemelt műkincs - a becslések szerint évi több milliárd dolláros értékben legalább 10 ezer műtárgyat forgalmazó - nemzetközi feketepiacról származik.

A dokumentumok egyebek közt arról tanúskodnak, hogy a Getty tisztviselőit már 1985-ben figyelmeztették, lopott kincseket forgalmazhat több, velük kapcsolatban álló kereskedő, mégis tovább vásároltak tőlük. 10,2 millió dollárt adtak például három olyan alkotásért, amelyekről maga Medici állította, hogy illegális úton kerültek ki egy Nápoly környéki antik romvárosból. Sőt 1993-ban Marion True némi kétkedés után az Interpol által keresett kincseket is megvásárolt. Pedig tisztában kellett lennie az olasz törvényekkel, amelyek 1939-ben rögzítették, hogy az államot illet meg minden olyan műkincs, amely 1902 után került elő az ország területén. Az ENSZ kulturális és tudományos szervezete, az UNESCO is igyekszik kordában tartani a nemzetközi műtárgy-kereskedelmet, és az erről 1970-ben megszületett egyezményhez 1979-ben Olaszország, négy évvel később pedig az Egyesült Államok is csatlakozott. Sőt a Getty Múzeum 1995-ben amolyan önkorlátozó intézkedést is bejelentett: csak megbízható és pontos eredetigazolással rendelkező vagy már 1995 előtt katalogizált műkincseket vásárolnak meg - közölték. Nyolc hónappal később aztán mégis megszegték a kötelezettségvállalást: egy New York-i műgyűjtő házaspártól, Lawrence és Barbara Fleischmantól háromszáz ókori tárgyat - köztük több kétes eredetűt - vásárolt meg a múzeum, amely 44 ezer darabos római, görög és etruszk kollekcióját januárban tervezi újra kiállítani John Paul Getty antik minta alapján tervezett és most 275 millió dollárért felújított malibui villájában.

A gyanús ügyek főszereplői ellen közben Olaszországban eljárás indult. Medicit tavaly már elítélték - tíz év börtönt kapott, igaz, fellebbezés miatt még szabadlábon van -, egy másik kereskedő, Robert Hecht, valamint Marion True büntetőpere pedig idén júliusban kezdődött, és november közepén folytatódik. A helyzet a jelek szerint olyannyira kínossá vált, hogy a Getty kénytelen volt megválni a magát egyébként ártatlannak valló, a szándékos törvénysértést következetesen tagadó True-tól. Igaz, a kurátornak nem az ellene indított eljárás miatt kellett lemondania a minap, hanem mert kiderült, megszegte az intézmény etikai normáit, amikor még 1995-ben görögországi házvásárlásához egy olyan műkereskedő közvetítésével vett fel mintegy 400 ezer dolláros hitelt, akivel a múzeum rendszeres üzleti kapcsolatban állt.