"Olyan ez, mint amikor tűz üt ki, a segítségért telefonálónak pedig sorra kellene hívogatnia az adományozókat, összeadnának-e egy tűzoltókocsira-valót, kifizetnék-e az oltást végzők bérét. Ez így nem működik" - jellemezte Hilary Benn, a brit külügyminisztérium nemzetközi fejlesztési kérdésekben illetékes államtitkára az ENSZ tehetetlenségét. Már tavaly novemberben biztosra lehetett venni, hogy a rendkívüli szárazság és a sáskainvázió miatt éhínség lesz a nyugat-afrikai Nigerben. Az ENSZ ekkor kérte először a tagországok segítségét, ám semmilyen támogatás nem érkezett. Idén tavasszal egy 16 millió dolláros segélyalap létrehozását kezdeményezte a világszervezet, de csak 3,8 millió dollárt sikerült összegyűjtenie. A válság viszont megállíthatatlanul terjedt, így az igényelt summát 30 millióra emelték - eddig azonban csak 10 millió érkezett meg az e célra nyitott számlára.

Tavaly ősszel még fejenként napi egydolláros élelmiszersegély is átsegítette volna a nigerieket a nehézségeken, ma fejenként napi 80 dollár kellene a legyengült, fertőző betegségektől megtámadott emberek talpra állításához - mutatnak rá a nemzetközi jótékonysági szervezetek. Ennél is súlyosabb következmény, hogy a szárazság sújtotta dél-nigeri településeken, elsősorban a fővárostól 660 kilométerre lévő Maradiban, gyermekek tízezrei meg sem érik, hogy a fejlett világ észbe kapjon.

A végzetes késlekedés nemcsak a lassan reagáló fejlett országok, hanem a nigeri vezetés számlájára is írható: egészen az elmúlt hetekig igyekeztek kisebbíteni a bajt, a külföldi tévéstáboktól elkobozták a csontsovány, haldokló gyermekekről készített filmeket, a helyi lapoktól pedig elbocsátották azokat, akik megpróbálták bemutatni a tragédia valódi méreteit. A kormány segélyakciói azonban nem hoztak enyhülést, mivel pénzért - még ha kedvezményes áron is - kínálták a terményeket, amelyeket éppen a leginkább rászorulók képtelenek voltak megfizetni.

A világ második legszegényebb, közel 12 millió lelket számláló országában 3,5 millióra teszik az éhezők számát. Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF szerint 800 ezer ötévesnél fiatalabb nigeri gyermek nem jut elegendő táplálékhoz, közülük 150 ezren súlyosan alultápláltak - vagyis az éhhalál küszöbén állnak. Az Egészségügyi Világszervezet statisztikái szerint négyből egy gyermek a katasztrófamentes "jobb" években sem éri meg az ötéves kort. A szomszédos Maliban is 1,1 millió, Burkina Fasóban és Mauritániában pedig fél-fél millió ember szorul élelmiszersegélyre - erősítette meg Jan Egeland, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős vezetője.

Az utóbbi napokban a világot bejáró megrázó helyszíni tudósításokban szinte átlátszóvá soványodott, összeaszott csöppségek, haldokló gyermeküket magukhoz ölelő anyák merednek kétségbeesett tekintettel a kamerába. Falvakat látni, ahol az asszonyok falevelet gyűjtenek, termeszbolyokból a hangyák által összeszedett magokat ásnak ki, hogy enni adhassanak gyermeküknek.

A megdöbbentő képek láttán végre megnyílt a kormányok zsebe: az USA soron kívül 6 millió dollárt ad élelmiszersegélyre. A britek múlt csütörtökön a Mentsétek meg a gyermekeket! jótékonysági szervezet közreműködésével Belgiumból indítottak 41 ezer tonna légi szállítmányt - elsősorban gyerekeknek szánt - magas fehérjetartalmú élelmiszerrel, és Olaszországból is elindultak az élelmiszersegélyek. Az ENSZ World Food programjának nigeri igazgatója, Giancarlo Cirri úgy tudja, öt héten belül 23 ezer tonna tészta, olaj, só érkezik az ország 19 éhínség sújtotta körzetébe.

Szakértők szerint húsz éve nem volt ilyen válságos a helyzet Nyugat-Afrikában, bár hozzáteszik, a tavaszi vetéstől az októberi aratásig a jobb években is nélkülöznek a falusiak. Az UNICEF kezdeményezésére létrehozott gabonabankok, ahonnan pénzért vagy hitelbe lehetett ennivalót szerezni az ínségesebb hónapokban, nagyrészt kiürültek. A nemzetközi szervezet most ezeket a falusi éléskamrákat is igyekszik feltölteni. A biztos éhhalál elől a környező falvakból Maradiba menekült, az utcán koldulásból élő, ételmaradékokkal táplálkozó tizenéves gyerekeket pedig ifjúsági központokba gyűjtik, és azt tervezik, hogy - amikor már képesek lesznek másra is gondolni, mint a másnapi étel megszerzésére - az UNICEF támogatásával megszervezik, hogy szakmát tanuljanak.

A nemzetközi szervezetek egyébként ismét felhívták a figyelmet arra, hogy - bár az igazán hatékony megoldás a válságok kialakulásának megelőzése lenne - a mostani késlekedésből okulva az ENSZ-nek létre kellene végre hoznia egy vészhelyzetalapot. Becslések szerint egymilliárd dollárt kellene betenni ebbe a kasszába, hogy "tűz" esetén a reménybeli adományozók helyett rögtön a tűzoltókat lehessen értesíteni.