Jó ideig úgy tűnt, a tavaly nyáron az USA-ban kirobbant jelzálogpiaci válságot követő világméretű gazdasági visszaesés megkíméli a luxusipart. A vezető gyártók, többek között a világ első számú luxuscége, a francia LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton, a svájci Richemont, az olasz Gucci és Armani tavalyi eredményei mind dinamikus növekedésről, profitbővülésről tanúskodtak, sőt még az idei második, illetve harmadik negyedévet is sikerült az előző év hasonló időszakához képest forgalom- és nyereségemelkedéssel zárniuk. Pedig addigra már nyilvánvalóvá vált a gazdasági recesszió a legfőbb luxuspiacokon, az USA-ban, Nyugat-Európában, Japánban, és a lassulás számos feltörekvő országban.

A befektetők bizalmatlanságára utal viszont, hogy a luxuscégek részvényei jelentős árfolyamesést szenvedtek el az idén, sokuk papírja már harmadannyit sem ér, mint az év elején. A többek között az LVMH, a Hermes, a Dior, a Bulgari, az Estée Lauder részvényeit tartalmazó Credit Suisse Global Prestige részvényalap például az idén 42 százalékot veszített az értékéből. Még nagyobbat zuhant a 13 luxuscég részvényeit tartalmazó Bloomberg European Fashion Index, amely az idén 59 százalékot esett. A kedvezőtlen befektetői klíma vélhetően szerepet játszott abban, hogy az évek óta tőzsdei megjelenést tervező, családi tulajdonú olasz Prada és Ferragamo tovább halogatja a külső befektetők bevonását. Néhány luxuscég visszafogta a terjeszkedési tempót is: az amerikai Tiffany és az olasz Bulgari a költségcsökkentés jegyében egyelőre leállította újabb üzletek nyitását, a francia Dior pedig egyenesen azt fontolgatja, hogy néhány kisebb amerikai városban bezárja boltjait. A kávébarna-piros-fekete kockás mintájú termékekről híres Burberry gyárbezárásokat tervez, és jövő őszi-téli kollekcióját 25 százalékkal szűkíti.

Pedig a Fendi, a Donna Karan, a Givenchy, a Louis Vuitton divatmárkák mellett egy sor luxuscéget birtokló LVMH harmadik negyedévi forgalma 6 százalékkal, 4,2 milliárd euróra, kilenc hónapot tekintve pedig 10 százalékkal, 11,9 milliárd euróra bővült. A bőr- és divatcikkek eladása emelkedett a legjobban, szeptemberig 12 százalékkal, 4,2 milliárd euróra. A Louis Vuitton márka két számjegyű növekedést ért el, az ősszel Makaón, Újdelhiben, Bahreinben és két kínai városban nyitottak üzletet. A több mint 150 éves múltra visszatekintő francia cég a recessziós időkben sem áll le a terjeszkedéssel: még olyan egzotikus helyre is elmerészkedne, mint Ulánbátor. A mongol fővárosban a luxuscikkgyártók közül elsőként jelenne meg saját bolttal.

Nincs oka a panaszra az olasz Gucci-csoportnak sem: az egyebek között a Puma sportszergyártót és a Fnac könyvkereskedést is birtokló francia Pinault-Printemps-Redoute (PPR) birodalomhoz tartozó luxuscég forgalma az év elejétől szeptemberig tartó időszakban 11,2 százalékkal, 2,4 milliárd euróra nőtt, ami főként az ázsiai- csendes-óceáni piac (Japán nélkül) 27 százalékos erősödésének köszönhető. A térséget Kína teljesítménye húzta fel igazán, ahol a 27 üzlettel jelen lévő Gucci-csoport 55 százalékos forgalombővülésre volt képes. Az Yves Saint Laurent és a Bottega Veneta cégeket magában foglaló Gucci-birodalom sem fogta vissza a terjeszkedést: csak a harmadik negyedévben 27 új üzletet nyitott világszerte, amivel 548 tagúra bővült saját tulajdonú bolthálózata.

Kedvező eredményekről számolt be a brit Burberry is az első félévben, nyeresége és forgalma egyaránt 13 százalékkal emelkedett, ám jelezte, hogy októbertől az eladások érezhetően visszaestek, különösen az amerikai piacon. Hasonló megtorpanást tapasztalt a világ második legnagyobb luxuscikkcége, az első félévben a várakozásoknál nagyobb, 11 százalékos profitot elért svájci Richemont, valamint az olasz Bulgari, amelynek harmadik negyedévi nyeresége 44 százalékkal már viszsza is esett.

Nem véletlen, hogy borúlátó jóslatokkal állt elő a luxusipar kilátásairól az ágazatot évente elemző amerikai Bain & Company. Előrejelzése szerint már az idén megtörik a korábbi évek növekedésének dinamikája: a luxuscikkgyártók forgalma a tavalyi 6,5 százalékkal szemben az idén alig 3 százalékkal, 175 milliárd euróra emelkedhet. Jövőre viszont már csökkenő, az ideinél akár 6 százalékkal alacsonyabb eladás várható. Hiába vásárolnak továbbra is lendületesen a feltörekvő térségekben, elsősorban Oroszországban, Kínában és Indiában, ez nem tudja ellensúlyozni az amerikai, a nyugat-európai és a japán piacokon már most tapasztalható lassulást. Növekedésre majd csak 2010-ben lehet ismét számítani. E megállapítást azzal indokolja az elemzés, hogy a válság nyomán beindult elbocsátások éppen a legjobban fizető pénzügyi szektorban öltöttek régen nem látott méreteket, de a felső és középvezetőknek más szektorokban is a korábbinál lényegesen alacsonyabb jövedelemmel és bónuszokkal kell beérniük. A luxusköltekezési kedvet az is visszaveti, hogy az utóbbi évek tőzsdei szárnyalása során felduzzadt vagyonok az árfolyamesések következtében mára alaposan megcsappantak.

TÁLAS ANDREA