hvg

Átvette a hatalmat az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) Ausztria és Svájc nyolc stadionjában, a június 7-én kezdődő és 29-én záruló Európa-bajnokság (Eb) idejére. A bécsi és a salzburgi aréna május 13-ai hivatalos átadása óta az UEFA az úr, rendelkezik a pályákkal, a lelátókkal, a parkolókkal, a televíziós közvetítések termeivel, a sajtó számára fenntartott létesítményekkel, azokkal a páholyokkal, ahová a szervezet vendégei fognak ülni. A stadionokból el kellett tüntetni az ott játszó csapatok szponzorainak reklámját, három hétig csak az európai szövetség támogatói tehetik ki hirdetéseiket és árulhatják termékeiket, mint például az amerikai Coca-Cola üdítőital- vagy a dán Carlsberg sörgyár. Rajtuk kívül az Eb reklámpiacán csak a nemzeti finanszírozók rúghatnak labdába: osztrák pályán a Telekom Austria és a természetesen emlékbélyeggel is jelentkező állami posta, svájci fertályon az UBS bankház, a Swisscom, az óragyártó Hublot és a Ferrero édességipari cég.

A bajnokság közös rendezési jogát 2002-ben elnyert két alpesi országnak négy-négy, egyenként minimum 30 ezer nézőt befogadó stadionnal kellett készülnie. Teljesen új sportarénát egyedül a karintiai fővárosban, Klagenfurtban kellett felhúzni, így lett az 1960-ban épült és lebontott létesítmény utódja a Hypo Arena. A Wörthi-tó partján álló, csupa fém-üveg stadion 66,7 millió eurós költségén a központi és a tartományi kormány, valamint a klagenfurti önkormányzat osztozott. Okulva abból, hogy a kiemelt nemzetközi sporteseményekre felhúzott létesítmények - mint például a 2004-es olimpia után Athénban - kihasználatlanok maradhatnak, az osztrákok Klagenfurtban, Innsbruckban és Salzburgban is mobil tribünökkel teljesítették az UEFA kapacitás-előírásait; az Eb-t követően a lelátókat visszabontják, Klagenfurtban például 12 500 férőhelytől szabadulnak meg.

hvg

A döntőnek otthont adó - az összes helyszín közül a legnagyobb befogadóképességű - bécsi Ernst Happel stadionban viszont megmarad a mintegy 50 ezres kapacitás. A fővárosi önkormányzat tulajdonában álló aréna felújításakor igazán alapos munkát végeztek a csaknem 37 millió eurós költségvetésből. A kényelem és a beépített csúcstechnika mellett külön gondot fordítanak a gyepre: az egységesnek látszó mező 3,5 centiméter vastagságú, 800-900 kilogramm súlyú szőnyegdarabokból áll össze, ez a módszer teszi lehetővé, hogy ahol egy kis hiba támad, ott azonnal cseréljék a talajt. Bécsben biztosra mentek, két "rend" pályát rendeltek, az egyiket Németországból, a másikat Magyarországról, de van egy 3 ezer négyzetméteres fűtekercs is, amiből foltozni lehet a hiányokat. A pótszőnyeges módszerrel az összes stadion él, Innsbruckban például az edzőpályán várja bevetését a gyeptartalék.

A bécsi Práterben található stadionhoz öt megállóval meghosszabbítva kihozták az U2-es metrót, s teljesen új, Disneylandre emlékeztető bejáratot emeltek a szomszédos vurstlihoz. Ez utóbbi építész körökben komoly vitákat kavart, többen a jó ízlést keresték a 20. század elejét imitáló, hamis ablakokkal, aranyszoborral, műcégérekkel díszelgő falazatban. A közeli óriáskerék tövében, a bécsi vásárvárosban egyfajta kibővített diákszállás épült, ahol háromezren alhatnak majd hálózsákokban, igénybe vehetik a tisztálkodóegységeket, költhetnek a büfékben. A városi kempingben 38 euróért lehet aludni. Egyebek mellett ezzel magyarázzák az idegenforgalmi szakemberek, hogy az osztrák fővárosban még bőven vannak szabad helyek a négy- és ötcsillagos szállodákban. A másik három osztrák helyszín nem panaszkodik, náluk a június amúgy is hagyományosan csúcsszezon.

Svájcban új stadiont nem kellett építeni. A városok a legkülönbözőbb trükkökkel finanszírozták a felújításokat, bővítéseket, Genf például beemelte azokat a költségvetésébe, nehogy időrabló népszavazást kelljen tartani róluk. Bernben 350 millió frankért már 2001-2005 között újjáépült a Wankdorf stadion - ahol 1954-ben Magyarország az NSZK-val szemben elveszítette a világbajnokság döntőjét -, itt most csak a nézőteret kellett növelni.

Ausztria a szurkolókkal és családtagjaikkal, a 10 ezres újságírócsapattal közel 2 millió látogatóra számít, Svájc ennél merészebb, akár 5 millió érkezőt is el tud képzelni. Ennek érdekében szállásbörzét nyitott az interneten, azaz az érdeklődők svájci magánházaknál is a szállodáknál olcsóbb lakhatási lehetőséghez juthatnak. Az autóinváziót elkerülendő a meccsekre látogatók érvényes menetjegyükkel mindkét országban ingyen használhatják a városi tömegközlekedést, és Svájcban az Eb idején a taxik szabadon átléphetik a számukra különben tilos kantonhatárokat.

hvg

A két évvel ezelőtti németországi világbajnokságon nagy sikert aratott kezdeményezés mintájára az Eb mind a nyolc helyszínén rajongói övezeteket hoznak létre. Ezek lehetnek éppen nem működő stadionok (mint a bécsi Hanapi) vagy hosszú sugárutak (Zürichben a Bellevue környéke, a tóparti terület, Bázelben a Fan-Boulevard-Basel). A bécsi Ring 70 ezer embernek kínál majd átmeneti szurkolói otthont, a műemlékvédelem azonban a német példából tanulva nem csupán a szobrokat bugyolálta be gondosan, de még a híres rózsakert minden egyes bokrát is. Ezekben az övezetekben hatalmas kivetítőkön lehet a meccseket követni, valamint enni-inni a vendéglőkben, sörözőkben és kávéházakban. Lesznek koncertek és táncos rendezvények, de kirakodóvásár is. Zürichben például 185 zenekar lép fel, 62 focikocsma és bár nyílik, és emellett 85 sátorban is lehet szórakozni és szurkolni. Az övezetek kialakítását az UEFA is támogatja, városonként 375 ezer euróval.

A szurkolói övezetek segítenek az indulatok kordában tartásában is - mutatják a német tapasztalatok. Mindkét ország rendőri erői boldogok, hogy az angolok nem jutottak el az Eb-re, így ugyanis agresszívnek tartott közönségük is otthon marad. Az egymással együttműködő osztrák és svájci rendőrség összesen csaknem 2 ezer európai futballhuligán fényképes adatait gyűjtötte be, de jönnek az érintett országok nyomozói is, akik segítenek kiemelni a rendbontókat a tömegből. A stadionok mindenütt 3 órával a kezdés előtt megnyílnak majd, hogy legyen idő a nézőket alaposan átvizsgálni. Svájcban a május 2-ai, bázeli és berni szurkolói randalírozás hatására szélsebesen törvényt fogadtak el, aminek alapján a huligánokat gyorsított eljárással lecsukhatják.

Ausztriában 7 ezer rendőr nem veheti ki a szabadságát júniusban, de nem csak ők lesznek bevetésen. Biztonsági magáncégek is munkába állnak, s ha kell, német rendőrök segítik ki az osztrákokat. Svájc elsősorban a saját rendőrségére épít, de lehetőséghez jutnak leszerelt svájci gárdisták, akik korábban a Vatikánt őrizték, s jönnek német és francia kisegítők is. Svájcban arra is ügyeltek, hogy illemtani gyorskiképzést kapjanak a vendéglátósok, és az örömlányokat is felkérték, hogy vegyék elő legjobb modorukat. Ausztria a sportesemény idejére visszaállítja a határellenőrzést, a stadionok környékéről kitiltja a polgári légi forgalmat, és együtt védi a közös légteret.

Az Eb gazdasági hasznából nagy szeletet hasíthatnak ki maguknak a legújabb tévéket kínálók, különösen, hogy Ausztriában az állami tévé nagy felbontású (HD) minőségben sugározza a mérkőzéseket. Dörzsölik a markukat a focitrikók, -cipők, -labdák forgalmazói vagy a fogadóirodák, s készülnek a szállodák és a vendéglők is. Velük örül a két állam, amely a megnövekedett fogyasztás adóbevételeiből részesedik. Az igazi nyertes viszont az UEFA: övé a televíziós közvetítések 1,25 milliárd frankot érő joga, ő szakít a szponzorálásból 400 milliót, a cégeknek adott jegyek után még 180 milliót. Főleg a svájciak találják irritálónak, hogy a belépőjegyekből 3 százalék jár az UEFA-nak, amely ráadásul nagyon szűken mérte a névértéken 70-150 frankos tiketteket. A tornára szóló belépők 38 százalékát az Eb-n részt vevő országok futballszövetségei kapták, a hivatalos szponzorok, nemzeti támogatók, televíziós partnerek 14 százalékhoz jutottak, céges ajándékra 8 százalék ment el, és 3 százalék jár a VIP-vendégeknek - például osztrák és svájci politikusoknak -, 1 százalék pedig a stadiontulajdonos városoknak. A szabadpiacra így alig több mint egyharmad jutott, és azok is főleg sorsolás útján keltek el. Emiatt virágzik a másodlagos kereskedés, az internetes alkuszok a döntő legjobb helyeiért már 5 ezer eurót is elkérnek.

Igaz, a helyiek nem is nagyon tolonganak. A közvélemény-kutatások alapján az osztrákok felét teljesen hidegen hagyja a készülő nagy rendezvény, további 20 százalékukat pedig egyenesen idegesíti. Sokan készülnek az Eb idején szabadságra, menekülnek a városokból. Svájcban sem jobb a helyzet, az egyik megfigyelő "alvó futballnemzetnek" nevezte honfitársait, azt remélve, hogy az első összecsapás náluk is felébreszti a világ kedvenc játéka iránti szenvedélyt.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS