Kormány-főtanácsadó, nukleáris biztonsági felügyelő, adóellenőr, archeozoológus, citeratanár - néhány friss állásajánlat abból a mintegy háromszázból, amelyek közül az államigazgatási reform áldozatául esett közszolgák szemezgethetnek a január elején kizárólag számukra létrehozott állásportálon. S bármennyire furcsa, több iskola keres tanárokat is, noha az elmúlt másfél évben körülbelül 6 ezer pedagógust küldtek el. Most azok is pályázhatnak, akiket a reform jegyében tettek lapátra. Visszakerülni azonban, a menet közben megszigorított közalkalmazotti törvény miatt, nem egyszerű. Ez ugyanis többek között minimum három hónapos próbaidőt ír elő, s ha a munkaerő alkalmatlannak bizonyul, határozott idejű jogviszonya azonnali hatállyal megszüntethető. Megkurtították a felmondási időt is, válás esetén a korábbi hat helyett két hónap után kell távozni.

"Társadalompolitikai szempontból kudarc a közszféra reformja, kevesebben, rosszabb feltételek között dolgoznak" - panaszkodott a HVG-nek Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Fehér az Állami Számvevőszék által a közelmúltban nyilvánosságra hozott adatokkal támasztja alá kijelentését. A számvevők szerint a béreknél megspórolt ugyan a büdzsé 50 milliárd forintot, ám eközben a tervezettnél 440 milliárd forinttal több volt a közszolgáltatások dologi kiadása, beleértve a magánszférának kiszámlázott pénzeket is. Azt a munkát ugyanis, amit a karcsúsított közszféra nem tud elvégezni, vállalkozásoknak szervezik ki.

A 2006 nyarán bejelentett megszorítások előtt csaknem 820 ezren dolgoztak a közszférában, tavaly év végén alig 730 ezren. Az átszervezések szinte valamennyi munkakört érintettek: többek között egészségügyi dolgozókat, pedagógusokat, ügyintézőket, gyors- és gépírókat, programozókat, pénzügyi ellenőröket, főkönyvelőket, titkárnőket, mérnököket és közgazdászokat küldtek el a karcsúsítás jegyében. Az elbocsátott 90 ezer közalkalmazottnak mégis csupán négy százaléka regisztráltatta magát munkanélkülinek, és mintegy 30 ezer közszolga a mai napig nem jelent meg újra a munkaerőpiacon. Róluk a szakszervezet sem tud semmit. Feltételezések szerint ők lehetnek azok, akik viszonylag magas végkielégítéssel távoztak, s ez a pénz egyelőre kitart. De elképzelhető az is, hogy feketén dolgoznak.

A csekély szám a szakszervezeti főtitkár szerint részben a nem túl szerencsés kormányzati kommunikációval magyarázható, miszerint a közszféra reformja a minőségi cseréről szól. "Más sem kell a szerencsétlen elbocsátottnak, mint hogy még meg is bélyegezzék - bírál a szakember -; nehéz úgy munkát keresni, hogy kirúgtak, mert nem voltam elég jó." Fehér szerint szó nincs arról, hogy a krém maradt, sokkal inkább fiatalítás történt. Igaz, azért az óvatosság is távol tarthatta az egykori közszolgákat a munkanélküli-hivataloktól, hiszen az, aki a felmentési idő alatt elhelyezkedik, elesik a végkielégítéstől.

Elsősorban a szociálisan kevésbé sérülékeny embereket bocsátották el, illetve olyanokat, akik egyenesen kijelentették: "főnök, tessék nekem kifizetni a felmentést, végkielégítést, s holnap munkába állok a versenyszférában vagy a magánvállalkozásomban" - fogalmazott Fehér József. Könnyen vettek búcsút azoktól az idősebb közszolgáktól, akik valamilyen ellátásba - öregségi vagy rokkantnyugdíjba - menekülhettek. Az egykori közalkalmazottak mintegy 48-50 százaléka ezt igénybe is vette. Egy 56 éves nőnek például esélye sem volt a maradásra, két-három hónapra elment táppénzre, utána megkapta a felmentését, ami újabb hat hónapot jelentett, és ezután már bátran kérhette az előrehozott öregségi nyugdíjat. Igaz, ezzel meglehetősen nagy teher rakódott az amúgy is törékeny nyugdíjrendszerre.

Az újrakezdést számos kormányzati intézkedés hivatott segíteni, ám ezek egyike-másika egyenesen kudarcnak tekinthető. A szándékok szerint 2 ezer embernek segített volna, de még kétszázan sem igényelték a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. pályamódosító hitelét, amelyet új vállalkozás indítására lehetett (volna) felhasználni. A hitelintézet tájékoztatója szerint eddig 28 kérelmező részére 76 millió forintnyi hitelt folyósítottak, és jelenleg 70-80 hitelkérelem van elbírálás alatt. Pedig a feltételek nem voltak rosszak: a 6 százalékos kamat mellett felvehető hitelhez nem szükséges önerő, és törleszteni is csak három év után kell, tízéves futamidővel. Csakhogy - vélik szakértők - a közszolgák többsége valószínűleg nem is mer vállalkozni, hiszen az évtizedek alatt hozzászokott a havi biztos fizetéshez.

KULCSÁR HAJNAL