Történelmi megállapodásként értékelték világszerte, hogy a több évtizedes északír konfliktus két esküdt ellensége, az egymással személyesen először találkozó protestáns Ian Paisley tiszteletes és Gerry Adams katolikus vezér kiegyezett, pártjaik részvételével közös kormány felállítását határozták el. Az egyezséget a kényszer szülte: a márciusi helyi parlamenti választáson a Paisley-féle Demokratikus Unionista Párt szerezte a legtöbb voksot az Adams vezette Sinn Féin, az Észak-Írország Írországhoz való csatlakozásáért harcoló terrorszervezet, az IRA politikai szárnya előtt. A májusban bizalmat kapott északír kormány megalakulásával ötévi szünet után megkezdte működését a belfasti parlament, megszűnt London közvetlen irányítása, a tartomány újból kezébe vehette az oktatási, egészségügyi és mezőgazdasági ügyek intézését. A politikai helyzet rendeződése láttán augusztusban London befejezettnek nyilvánította 38 éve tartó észak-írországi hadműveletét, a még ott lévő 5 ezer - a rendfenntartásban már részt nem vevő - katonát fokozatosan kivonják.