M ivel a számítógépes vállalatirányítási rendszerek a termelésirányítási szoftverekből nőttek ki, eredetileg elsősorban a pénzügyi-számviteli területet, a raktárnyilvántartást, az anyaggazdálkodást, a jelentéstételt, valamint a humánerőforrás-kezelést fedték le. Az idők folyamán a fejlesztők a vállalati működés mind több elemét igyekeztek bevonni, és egyre több tudást zsúfoltak az immár vállalati erőforrás-tervezésnek (enterprise resource planning - erp) nevezett integrált, a tranzakciókat nem utólag, hanem megtörténtük pillanatában feldolgozó rendszerbe.

Az erp-rendszerek kialakulásával mind a kontrolling, mind a menedzsment óriási információs bázishoz jutott: folyamatosan bővülő funkcióikkal e rendszerek jelentik ma a vállalatok informatikai alapját. A bővítés iránya persze attól is függ, hogy az illető cég melyik iparágban tevékenykedik - ennek függvényében egészültek ki az erp-rendszerek az egyes ágazatokra jellemző modulokkal. Néhány, alább részletezett kiegészítő modult azonban minden vállalat használhat.

Ügyfélkapcsolat-kezelés

Az ügyfélkapcsolat-kezelés (customer relationship management - crm) filozófiáját követők a jól jövedelmező vevőkkel kialakított hosszú távú kapcsolatok révén akarnak versenyelőnyre szert tenni. Egyik legfontosabb céljuknak tekintik ügyfeleik-vevőik lehető legalaposabb megismerését, hogy a megszerzett ismereteket újabb és újabb eladások érdekében hasznosíthassák.

A crm több, mint puszta programcsomag, a piacon kapható szoftverek csak eszközei a cég egészét átható értékesítési filozófiának. Míg a marketing eredetileg termékközpontú volt, s nem az ügyfelekre figyelt, hanem a rövid távú eladási adatokra, addig a crm középpontjában a folyamatos, ismételt értékesítés áll. A crm apostolai szerint a vállalatok sikere az ügyfélkapcsolatok kezelésén múlik - a vásárlók nevének és preferenciáinak ismeretén, valamint a visszatérő vásárlást ösztönző barátságos kapcsolattartáson.

A crm-rendszerek olyan területeken nyújthatnak segítséget, mint a kapcsolattartás, az értékesítési és marketingakciók tervezése, az értékesítési folyamat követése, ajánlat- és rendelés-nyilvántartás, az értékesítési csatornák kezelése, a telefonos vevőszolgálat, szerviz, a lízingszerződések kezelése, döntéstámogatás különböző elemzések, statisztikák segítségével, telemarketing.

Beszállítólánc-kezelés

A beszállítólánc-kezelő (supply chain management - scm) modul segít a lineáris szállítási láncot a megrendelő és a beszállítók egymáshoz alkalmazkodó hálózatává alakítani. A vállalat belső ellátási láncához kívülről internetkapcsolattal illeszkedik egyik oldalról a beszállító, a másik oldalról pedig a vásárló. Ezek az scm-rendszerek együttműködést feltételeznek a lánc tagjai között, racionalizálva a logisztikai rendszert. Az scm átfogja és optimalizálja a megrendelést, a termelést, a vevő igényeinek felmérését, a piackutatást és terméktervezést, a beszerzést, a készletből történő eladást, a gyártási folyamatok tervezését, a rendelés követését. A beszerzési folyamat akkor ér véget, amikor az ügyfél kifizeti a vásárolt áru ellenértékét.

Ebbe a körbe tartoznak a beszerzések költségeit optimalizáló rendszerek is. Ezek segítik az üzleti egységek pénzügyi döntéseit vagy költségvetésének tervezését, illetve előre jelzik a kiadásokat.

E-kereskedelem

Összefüggnek a beszállítólánc-kezeléssel, de önálló modulként is tekinthetők az elektronikus kereskedelmet (e-business) lehetővé tevő rendszerek. Az e-kereskedelemnek két oldala van: az elektronikus értékesítés (e-sales) és az elektronikus beszerzés (e-procurement vagy e-sourcing). A kettő nem választható el egymástól. A kereskedelmi ügylet (adásvétel) lebonyolódhat saját online bolton keresztül, virtuális piactéren (electronic marketplace) vagy úgynevezett virtuális árverés, e-aukció (e-auction) segítségével.

Munkafolyamat-kezelés (workflow)

A nagy szervezetek bonyolult felépítésűek, tevékenységük a dolgozók által elvégzett résztevékenységekből és a feladatok továbbadásából áll össze. A zökkenőmentes munkához ezért nem elég a különböző munkakörökhöz tartozó feladatokat meghatározni, meg kell adni az egymás után következő lépéseket is. A workflow olyan szoftvereszköz, amellyel a vállalat dolgozóira, szervezeteire és feladataira kiterjedő, munkafolyamatokat kezelő és ellenőrző számítógépes hálózati alkalmazások alakíthatóak ki. Használatával lerövidíthetők az egyes részfeladatok közötti időszakok, a holtidő eltűnik. Olyan feladatok esetében különösen hatásos, ahol egy folyamat több döntési és ellenőrzési fázison megy keresztül.

Dokumentumkezelés

A dokumentumkezelő rendszerek a szervezethez beérkező levelek, ügyiratok, számlák, szerződések kezelését végzik a dokumentum beérkezésétől és iktatásától kezdve a feldolgozáson át a válaszig, átlátható módon. Bevezetésükkel a feladatok áttekinthetővé, követhetővé válnak, a határidőket és betartásukat figyelemmel lehet kísérni, minden ügynek és iratnak lesz felelőse, meggyorsul a visszakeresés, nyomon követhetővé válik a szervezet teljesítménye.

A hazai államigazgatásban kötelező a dokumentumkezelés bevezetése, a kormány a levéltári törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletben határozta meg a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeit.

Adattárház, üzleti intelligencia

Az összvállalati adatokat tároló adattárház (data warehouse), a kisebb szervezeti egységekben ugyanezt végző adatpiac (data mart) és az ezekben felhalmozott információkat értelmezhetővé, "intelligenssé" tevő üzletiintelligencia-alkalmazások (business intelligence, bi) nem tartoznak ugyan a szűkebb értelemben vett modulok közé, ám modulokon átnyúlóan értékes információkat szolgáltatnak a vezetőknek. A bi-alkalmazások kezdetben a marketinget és az értékesítést segítették, az eredeti motiváció az ügyfelek jobb megismerése, magatartásuk elemzése volt. Később a használatuk kiterjedt például a belső kontrollingra, a jelentéstételre, az ügyfélminősítésre, s a hagyományos tranzakciókezelés mellett testre szabható, biztonságos, gyors és a vezetői igények szerint alakítható jelentési formákat, magas szintű tervezést és tényelemzést tesznek lehetővé.