Joggal érezhetik magukat a soltiak úgy, mint az a csiga, amelyik az út túloldalára tekint, és felsóhajt: oda születni kell. Amióta ugyanis idén júliusban átadták a dunaújvárosi hidat, az immár két dunai híd forgalmát a Bács-Kiskun megyei kisvárosra zúdító 52-es főút forgalma 25-30 százalékkal megnőtt, és napi 20 ezer jármű dübörög át Solt központján. Alternatív útvonal hiányában a kamionokat lehetetlen kiterelni a városból. Gál József polgármestert csak egy dolog vigasztalja: a napokban ígéretet kapott a gazdasági tárcától, hogy az áprilisban erre az útszakaszra is kiterjesztett matricás díjfizetési rendszer többletbevételéből jut majd a helyenként életveszélyessé vált út felújítására is. Bár a kormányzat a díjfizetés kiterjesztésének fő céljaként a teherjárművek autópályára terelését jelölte meg, az inkább csak pénzszerző manővernek bizonyult - mint azt Solt esete is jól példázza. A 42 - összesen 470 kilométernyi - főútvonalszakasznak ugyanis csak a töredékével halad párhuzamosan sztráda.

A főutak április eleji matricásítása óta alig 1 százalékkal kevesebb D4-es kategóriába tartozó - azaz 12 tonnánál nagyobb össztömegű - jármű használta a díjkötelessé lett szakaszokat, mint egy évvel korábban. Néhány esetben viszont a nehézgépjárművek forgalma éppen az alsóbbrendű utakra terelődött. A Kaposvár mellett tervezett M9-es részeként megépült, áprilisban fizetőssé tett autóút helyett például előszeretettel választják a kamionosok a várost átszelő 61-est. A közúthálózat üzemeltetéséért felelős Magyar Közút Kht.-nél (MK) mindazonáltal azt közölték a HVG-vel: a nyár eleji forgalomszámlálásuk adatai nem igazolták az effajta vélekedéseket. "Egyetlen esetben kellett beavatkoznunk: a 2-es főúton Vác bevezető szakaszán, valamint a Dunakeszi határában található körforgalomnál helyeztünk el egy-egy súlykorlátozó táblát, mert a fizetőssé vált M2-es főutat elkerülve a kamionok a településeken áthaladó utat választották" - mondta Szőnyi Zsolt, az MK szóvivője.

Igaz, az ellenőrzés sem könnyű. Ha egy bliccelő sofőr meglát egy kamerás ellenőrző autót, leadja a drótot társainak, így a fizetős szakasz előtt több kilométeres sor alakul ki az álló járművekből, amelyek csak akkor erednek útnak, ha az ellenőrök továbbálltak. Az Állami Autópálya-kezelő Zrt. (ÁAK) munkatársai pedig semmit sem tehetnek e helyzet ellen, hiszen nincs joguk rávenni a kamionosokat, hogy haladjanak el előttük. Azzal is próbálkoztak már leleményes kamionosok, hogy olcsó személykocsi-matricát ragasztanak a szélvédőre: az ellenőrző kamerák nem "látják" a különbséget, az adataikat feldolgozó számítógép pedig állítólag nem tudja, milyen rendszám milyen kategóriájú járműhöz tartozik. A tehergépjárművel bliccelők aránya mindazonáltal elenyésző: körülbelül ugyanolyan arányú a díjasított főutakon, mint az autópályákon, azaz nagyjából minden századik kamion spórolja meg a matricavásárlást. A fizetési hajlandóságot az ÁAK szerint az értékesítési adatok is bizonyítják: 2007 első nyolc hónapjában 25 százalékkal több kamionmatrica fogyott, és így 9,3 milliárd forinttal több bevétel folyt be, mint az előző év azonos időszakában. "Márpedig a bővülésből csak mintegy 5 százalék tudható be a szokásos forgalomnövekedésnek, az ezen felüli a főutak díjasításának köszönhető" - büszkélkedtek az ÁAK-nál a HVG-nek.

A matricákból származó bevételek azonban már csak az EU szigorú előírásai miatt is korlátosak; egy 12 tonnás jármű esetében például a napi tarifa nem lehet magasabb 11 eurónál. Így hiába a forgalomnövekedés, a matricabevételek már egy év múlva nem fogják fedezni a sztrádák fenntartásának költségeit. Főképp azért nem, mert a mai gyorsforgalmiút-hálózat ez év végéig összesen 92 kilométerrel, 1044 kilométeresre, 2013-ra pedig csaknem 1500 kilométeresre bővülhet, miközben a matricavásárlók aránya aligha nő hasonló ütemben. Így a megoldás csakis a használattal arányos fizetés lehet, annak viszont azt szabja feltételül az EU, hogy ahol ilyen létezik, ott meg kell oldani az elektronikus díjfizetést. Az e-útdíjfizetés bevezetésével a büdzsé öt év alatt mintegy 235 milliárd forint nettó pluszbevételhez jutna (a teherautók elmaradó matricavásárlása és az ellenőrzés költségeinek levonása után).

A következő évek egyik legnagyobb üzletének tartott e-útdíjfizetési rendszer kiépítésére és üzemeltetésére szeptember közepén írta ki a közbeszerzési tendert a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK). A pályázati felhívásból túl sok konkrétum nem derül ki - holott a gazdasági tárca mintegy négy éve készül a feladatra. Már az első lépés is hibásra sikerült: a Közbeszerzési Döntőbizottság a múlt héten megsemmisítette a díjbeszedés ellenőrzésére augusztusban kiírt tendert, mert arra szabálytalanul csak egy céget - az ÁAK-t - hívtak meg. A mostani kiírás sem lett tökéletes: csak annyi derül ki belőle, hogy a beruházó - ez a KKK szerint a szigorú feltételek miatt nem lehet más, mint a T-Systems, a Siemens vagy a Kapsch - 50-70 milliárd forintért építi meg, majd öt évig üzemelteti a rendszert, ám arról már nem szól a fáma, mely útszakaszok lesznek díjfizetősök, és mekkora összegre sarcolják meg a járműveket. A konkrétumok hiánya miatt a nyári parlamenti vitában még a nagyobbik koalíciós párt is szembeszállt a liberális Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) javaslatával, és csak azzal a kikötéssel fogadta el a közbeszerzés kiírásáról szóló határozati javaslatot, hogy a kivitelezői pályázat nyertesével csak parlamenti áldással köthető meg a szerződés.

"Nem voltak háttértanulmányok" - magyarázta a HVG-nek a szocialisták ellenkezését Kékesi Tibor, a költségvetési bizottság tagja. A HVG úgy tudja, a GKM egyik legesélyesebb változata szerint 3,5 tonna felett 26,50 forintos, 7,5 tonna felett 33, 12 tonna felett pedig 39,70 forintos kilométerdíjat szednének. A hazai fuvarozóknál mindenesetre már a mostani díjfizetési rendszer is kiütötte a biztosítékot. Bár a használatarányos díjszedéssel egyetértenek, ám csak az autópályákon tartják indokoltnak a díjfizetést. Ezt is azzal a kikötéssel, hogy - mint Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületének ügyvezető főtitkára fogalmazott - az egész magyar fuvarozói flotta kapja meg az EU által sem ellenzett 13 százalékos nagyvásárlói kedvezményt.