Az EU régi tagállamai a jelek szerint képtelenek lesznek betartani a klímaváltozás lassítása érdekében született kiotói jegyzőkönyv vállalásait. Az akkori uniós országok 1997-ben azt ígérték, 2010-ig - pontosabban a 2008-2012 közötti évek átlagára - 8 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt engednek a légkörbe, mint a bázisidőszakban (ami a legtöbb ilyen gáz esetén 1990). Az EU Környezetvédelmi Ügynökségének a jelentése szerint 2005 végéig mindössze 2 százalékot sikerült lefaragniuk a kibocsátásból.

Igaz, ha a klímaváltozás elég gyors, akár teljesülhet is a vállalás. 2004-hez képest például az enyhébbre sikeredett 2005-ös télen jóval kevesebb tüzelőanyagra volt szükség, így a 15 régi tagországban az üvegházhatású szén-dioxidból 9,6 millió tonnával, azaz 0,9 százalékkal kevesebb került a légkörbe az erőművekből, és 7 millió tonnával, vagyis 1,7 százalékkal csökkent a háztartások kibocsátása is. A hulladéklerakók korszerűsítésének köszönhetően az ugyancsak üvegházhatású metánból is kevesebb szabadult ki. Összességében a 15-öknek 2005-ben egy év alatt 0,8 százalékkal sikerült csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az egyes államok, de az unió egésze által is aláírt kiotói vállalás sikeréhez persze az kellene, hogy 2010-ig minden tél ilyen enyhe legyen.

A kiábrándító valóság azonban az, hogy 2005-ben a sokáig környezetvédelmi mintaországnak gondolt Ausztriában 18,1 százalékkal, a spanyoloknál 52,3, a portugáloknál 40,4, a görögöknél és az íreknél 25,4 százalékkal, az olaszoknál 12,1 százalékkal több üvegházhatású gázt eregettek a légkörbe, mint 1990-ben. S miközben a tenger szintjének emelkedésétől tartó hollandok tízezrei vesznek ingatlant a kontinens belsejében, a mélyföldi királyságnak is csupán 1,1 százalékkal sikerült mérsékelnie a kibocsátást. Pedig Hollandia az elsők között vetette bele magát az emissziókereskedelembe, vagyis él azzal a lehetőséggel, hogy más országban beruházva, az ott elért energiamegtakarításnak köszönhető kisebb kibocsátást saját teljesítményeként számolhatja el. A 15-ök közül csak Dánia (mínusz 7,8 százalék), Nagy-Britannia (mínusz 15,7 százalék), Németország (mínusz 18,7 százalék) és Svédország (mínusz 7,4 százalék) teljesített jól.

Németország eredménye is csak azért ilyen kimagasló, mert a volt NDK-ban összeomlott a nagyipar, így az emisszió magától csökkent. Csakúgy, mint az újonnan csatlakozó volt szocialista országokban, amelyekben a 2005-ös szint a bázisidőszakinál többnyire 30-50 (Magyarországon például 34,5) százalékkal alacsonyabb. Így a 27 tagúra bővült unió már nemigen sül fel a kiotói vállalással: az új tagokkal együtt már 2005-re sikerült egytized százalékpont híján elérni a 2010-re esedékes 8 százalékos csökkenést.