Az autókba szerelt védőberendezéseknek nem csak a járműben ülőket kell megóvniuk, elvégre az utakon a kerékpárosok, a motorosok és a gyalogosok vannak a legnagyobb veszélyben. Európában ezért például évek óta nem árulhatnak már gallytörővel szerelt terepjárót. Az európai közlekedési hatóságok 2005 júliusától a korábbinál is szigorúbban vizsgálják, megfelelnek-e a járgányok a gyalogosvédelmi követelményeknek. Ha a gépjárműgyártók eztán is "villogni" akarnak a biztonságteszteken elérhető csillagokkal, további fejlesztésekre kényszerülnek. A kutatások közt szerepel például a szélvédő oldalsó oszlopaiból kirobbanó gyalogoslégzsák, és már legalább fél tucat olyan autótípus kapható, amely képes rá, hogy még az ütközés pillanata előtt megemelje és kissé megdöntse a motorháztetőt. A svéd Autoliv által megépített aktív motorfedél különbséget tud tenni egy utcalámpa és az emberi láb között, a szélvédő felőli része pedig olyan alakformáló anyagból készül, amely mérsékli a fejsérülés kockázatát. Egyébként adódhatnak olyan extrém esetek is, amikor a gyalogosok egy mesterséges intelligenciával kevésbé megáldott járművel esetleg jobban járnának: ha ugyanis gázolás vagy fának koccanás között kell választani, a racionálisan "gondolkodó" gép a bent ülők védelmében alighanem a gyalogost ütné el, az ember viszont - ösztönösen - inkább a fát.