Túlságosan drága az EU-országok egyikéből a másikába történő mobiltelefonálás - ebben egyetért a tagállamok és az európai parlamenti (EP) képviselők nagy többsége, ezért támogatja az Európai Bizottság (EB) szándékát, hogy letörje a roamingtarifákat. A jelek szerint azonban a Viviane Reding távközlési biztos által júliusban beterjesztett rendelettervezetnek nem lesz könnyű sorsa.

A javaslat maximálná a nagy- és kiskereskedelmi árakat. A viszonyítási alap az - egymás hálózatának használatáért a távközlési szolgáltatók által fizetett - úgynevezett mobilvégződtetési díjak uniós átlagértéke: a nagykereskedelmi roamingtarifa kimenő hívás esetén legfeljebb annak háromszorosa, országon belüli hívás esetén a kétszerese lehetne. A kiskereskedelmi árrés felső határát - áfa nélkül - 30 százalékban szabnák meg. Ami a fogadott hívásokat illeti, a tervezet szerint a fogyasztóknak számlázott nettó ár nem haladhatja meg az átlagos mobilvégződtetési díj 130 százalékát. Ha a rendelet már élne, az EU-ban egy külföldi hálózatból saját vagy harmadik országba indított hívás (áfa nélküli) percdíja nem lehetne több 49, a helyi roaminghívásé 33, a külföldön fogadott hívásoké pedig 16,5 eurócentnél. Az EB szerint ily módon - a hívás helyétől függően - akár 70 százalékkal is olcsóbbá válna a roamingolás, amivel 147 millió uniós mobilhasználó évi 5,4 milliárd eurót spórolhat meg.

A nagy európai mobiltársaságok az első pillanattól hevesen ellenezték az EB piaci beavatkozását. Több nagy cég - köztük a német T-Mobile, a brit Vodafone és Orange, a norvég Telenor - a készülő rendelet elébe menve bejelentette: 2007 nyaráig-őszéig 40-45 százalékkal csökkenti barangolási díjait. Az illetékes EU-biztost ez nem hatotta meg - de persze a mobilszolgáltatók sem adták fel. Miközben folytatták a lobbizást a tagállamokban és az Európai Parlament falai között - a jogszabályt ugyanis úgynevezett együttdöntési eljárással, vagyis a kormányokat tömörítő tanács és az EP közötti egyeztetéssel fogadják el -, a mobiltársaságok londoni székhelyű szervezete, a GSM Association szeptemberben panasszal fordult Nikiforosz Diamandurosz európai ombudsmanhoz. A beadvány szerint az EB nem tartotta be a rendelet kidolgozása előtt szokásos konzultációs eljárás szabályait, az elvégzett hatásvizsgálat pedig nem teljes és módszertanilag hibás.

A szervezet felkérésére az A. T. Kearney és a CRA International üzleti tanácsadó cég górcső alá vette és ízekre szedte az EB által jegyzett hatástanulmányt. Megállapításaik lényege, hogy Brüsszel jócskán túlbecsülte a fogyasztók számára várható megtakarítás mértékét, milliárdok helyett valójában évi 100-200 millió euróról lehet csak szó. A brüsszeli szakértők - állítják - kihagyták a számításból a több szolgáltató által már bejelentett tarifacsökkentés hatását, de arra sem terjedt ki az elemzésük, hogy a hatósági árszabályozás a beruházások visszaeséséhez vezethet az európai gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatában. Az a veszély is elkerülte az EB figyelmét - folytatódnak a vádak -, hogy nemzetközi kereskedelmi egyezmények miatt harmadik országok szolgáltatói is igényt formálhatnak az EU-tagállamokban nekik felszámított roamingdíjak mérséklésére, ami tovább apaszthatja az uniós cégek bevételeit.

De nem csak a roamingrendelet gazdasági célszerűségét kérdőjelezik meg. A freiburgi Európai Tanulmányok Központjának október elején publikált jelentése a brüsszeli kezdeményezés jogi megalapozottságát vonja kétségbe. A rendelet a közösségi szerződésnek arra a cikkére hivatkozik, amely a tanács számára lehetővé teszi a különböző nemzeti jogszabályok harmonizálását. A német intézet szerint azonban egyetlen tagállamban sincs jogszabály a roamingszolgáltatásról, ezért a kérdés nem is tartozhat közösségi hatáskörbe.

A tagállamok között mégis politikai egyetértés látszik kirajzolódni a tekintetben, hogy a magas roamingdíjakat szabályozni kellene. A tanácsban egyelőre csak szakértői egyeztetések folynak, és hivatalosan egyik tagállam sem vallott színt, de az máris sejthető, hogy a kiskereskedelmi árrés korlátozása nagy ellenállásba fog ütközni. A többség - a hagyományosan liberális felfogású britekkel és az idegenforgalmi szezonban a magas roamingtarifák miatt extraprofithoz jutó déli tagállamokkal az élen - arra hajlik, hogy az EB által előirányzott nagykereskedelmi árak plafon fölött hagyják érvényesülni a piaci automatizmusokat.

Az EP ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottsága november végén tűzi először napirendjére a roamingrendeletről szóló jelentést. Úgy tűnik, a képviselők sem vitatják a szabályozás szükségességét, de közöttük is vízválasztó lesz az a kérdés, hogy milyen mélységben avatkozhat bele az EU a piaci folyamatokba. Sokan úgy vélik, hogy az EB rendelete lefaraghatja ugyan roamingtarifákat, ám ez a verseny visszafogásával jár. Másfelől a honatyák is tisztában vannak azzal, hogy a barangolási díjak csökkentése népszerű a választók körében; nem lesz egyszerű egyensúlyt találni a fogyasztók és a távközlési cégek érdekei között.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL