Akár a divatszakmában, évről évre muszáj új modellekkel előállni, miközben ami a ruha alatt van, nem sokat változik - így is összefoglalható a HVG által a háztartási gépek piacáról, a modellválaszték alakulásáról megkérdezett néhány magyar szakmabeli véleménye. A hűtőszekrények, mosó- és mosogatógépek, tűzhelyek és sütők, valamint a kávéfőzők, mikrosütők, mixerek és társaik kiforrott technológiát képviselnek. A fejlődés már csak apró lépésekből áll, főképp az energiatakarékosság irányába, korábban nem látott termék inkább csak mutatóba akad.

A háziasszonyok és háziférfiak is megunhatták az évente beharangozott újdonságokat. Legalábbis ez lehet az egyik oka annak, hogy - mint Takács Ferencné, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főosztályvezetője mondta - a neves gyártók is egyre jobban alkalmazkodnak az egyszerűen kezelhető alapmodellek iránti igényhez. Szerinte már ezek a manapság egyszerűbbnek számító készülékek is megfelelő minőségűek és biztonságosak - legfeljebb kevésbé tartósak.

Amit a fogyasztóvédő úgy fogalmaz, hogy "ne kelljen diploma a kezeléshez", azt a felső kategóriás német Miele cég budapesti marketingreferense, Szetei Dóra más oldalról közelíti meg. Mint mondja: másfél-két évtizede a technikától elbűvölt fogyasztók abban a készülékben bíztak, amely minél több kezelőszervvel érzékeltette sokoldalúságát, ma ellenben két-három gomb a maximum. Igaz, a drágább készülékeken szöveges kijelző egészíti ki a kevés gombot, így az amatőr szakács mintegy párbeszédbe bocsátkozhat a sütővel, hogy milyenre szeretné pirítani a lasagne tetejét, aztán a sütő "dönt", mennyi ideig, mekkora hőfokon készíti el a vacsorát.

Az effajta gépi gondolkodás az utóbbi évek valódi újdonságai közé tartozik, bár a legtöbb háziasszony talán nem is tudja, mi zajlik a készülék belsejében. A matematikából kölcsönzött nemzetközi kifejezéssel fuzzy logic néven emlegetett módszer lényegében azt jelenti, hogy az elektronika nem követeli meg pontos adatok, hőfokok és kilók betáplálását, hanem olyan információkat is értelmezni tud a mosogató- vagy a mosógép energiatakarékos finomhangolásakor, mint hogy "kicsit piszkos" vagy "erősebben nedvszívó".

Más finomságok talán kevesebbet nyomnak a latban. Akad hűtőgép, amelynek különböző fertályain a zöldséget plusz 4, a tejtermékeket mínusz 1, a húst mínusz 3 Celsius-fok várja. Kérdés, hogy a pár fokos hőmérséklet-különbség előállítására fordított többletkiadás megtérül-e, hiszen joggal feltételezhető, hogy a háziasszonyok többsége oda teszi a cuccokat, ahol éppen üres helyet talál. Az pedig egyenesen mosolyra készteti az NDK-s mosógépeken edződött háziaszszonyt, amikor egy távol-keleti gyártó sajtóközleményében újdonságként olvas a 95 fokos babaruha- és a 40 fokos bioprogramról. Az pedig nyilván nem a magyar fogyasztók elmaradottságára utal, hogy Takács Ferencné csak megvonta a vállát, amikor a hűtőszekrények ajtajába épített tévéknek és internetes számítógépeknek a konyhai munkára gyakorolt kedvező hatásáról kérdeztük.

A számítógépesítésnek is megvannak a maga határai. Évek óta sok szó esik róla, de még mindig csak kísérleti stádiumban van a háztartási gépek hálózatba kötése. A frizsider és a számítógép összeházasítása olyan áldásokkal járna, hogy például a hűtőgép nyilvántartaná, mi fogyott ki belőle, és egy napon még utánrendelne is a boltból, vagy a sütő lehívhatná az ételrecepteket. A fagyasztóban sem kellene minduntalan turkálni, ha a gép közölné, mit rejt a fiókok mélye.

Az ezüst közben kisebb marketingvihart keltett Dél-Koreában. Fertőtlenítő hatása révén a nemesfém újabban hűtőszekrények bevonataként, illetve mosógépekben használatos adalékként szerepel a reklámokban. "Az ókori rómaiak ezüstpénzt dobtak víztárolójukba" - magyarázta a fertőtlenítő hatás történelmi múltját a Kosár című fogyasztómagazinban Mojzes Imre egyetemi tanár, hozzátéve, hogy a hívők által csókolgatott ikonok esetében is az ezüstbevonat nehezítette a betegségek terjedését. Februárban Szöulban egy fogyasztóvédelmi szervezet mégis vétót emelt a Samsung ama reklámja ellen, amely szerint az ő ezüstös gépei jobban csírátlanítanak, mint a konkurenciáéi. A vita groteszk vonásokat öltött: a Samsung azt állította, hogy míg más készülékek 99,9, addig az ő gyártmányai 99,999 százalékban fertőtlenítenek. A szóváltás igazán annak fényében meddő, hogy a német Stiftung Warentest árutesztelő magazin legfrissebb számában Franz Daschner, a freiburgi kórház-higiéniai intézet vezetője kijelentette: mivel "tudományosan eddig senki sem bizonyította, hogy a szokásos módon mosott ruha bármikor is fertőzést okozott volna", fölösleges az antibakteriális kezelés akár ezüsttel, akár mással.

"Fílinget vesz a vásárló, nem pedig terméket" - jelezte a marketingfogások jelentőségét a HVG-nek egy névtelenül nyilatkozó szakmabeli. Egybevág ezzel az egyik legnagyobb szakvásár, a kölni Domotechnica idei beharangozója, amely szerint az emberek a szemükkel vásárolnak: a használhatóság és az ár már rég nem az egyedüli szempont. Egy távol-keleti gyár ezért a szó szoros értelmében új színeket visz a hagyományosan fehéráruként emlegetett konyhai nagykészülékek világába: hűtőszekrényei húsz színárnyalatban kaphatóak, köztük metálvörösben, kristálykékben, csíkos bordóban vagy tükrös feketében.

A marketing fontos eleme az is, mennyire zöld - ezúttal környezetvédelmi értelemben - a készülék. Amióta a hűtőszekrényekből száműzték a környezetkárosító gázokat, ez elsősorban azt jelenti, mennyire takarékoskodik a gép az árammal, illetve mosó- és mosogatógépek esetében a vízzel. Az EU-előírásnak megfelelően az áramfogyasztást a legkedvezőbb A-tól a legfalánkabb G-ig tartó skálán jelzik. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tapasztalatai szerint a mosógépek például már megközelítették lehetőségeik határát: az egy kategóriába tartozó - azaz hasonló szolgáltatást nyújtó - készülékek áramfogyasztása az utóbbi években nem csökkent jelentősen.

BEDŐ IVÁN