Karlik Imre

az Ingatlanosok Magyarországi Egyesületének elnöke

"A kormány megszorító intézkedéseinek negatív hatásai csak átmenetiek - most az egyik legjobb befektetés az ingatlanvásárlás. Akik az idén visszafogják a lakóingatlan-építési beruházásaikat, roszszul kalkulálnak. A gazdasági helyzet lehet jobb vagy rosszabb, lakni mindig kell valahol.

Csak a vak nem látja, hogy a magyarok röghöz kötöttsége a múlté. Ha a család egzisztenciája a tét, oda költöznek, ahol munkahelyet kapnak. Amikor az IBM Székesfehérvárról áttelepült Vácra, a dolgozók oroszlánrésze is odaköltözött. A kispénzű német és osztrák nyugdíjasok áttelepülnek hozzánk; ezért elsősorban minőségben kell változniuk a lakóingatlanoknak. Óbudán az M0-s híd, a hídfő környékén lehetetlen lesz megállítani az építkezéseket, Csepel körzetében pedig az M6-os autópálya hozza meg a fejlődést. Akárki lesz is a főpolgármester, a belső kerületekben növelnie kell a zöldfelületek mennyiségét. A parkok melletti lakóingatlanok ára így 5-10 százalékkal emelkedni fog. A most még csak Angyalföldön épülő toronyházak gombamód elszaporodnak, ami teljesen átrajzolhatja Budapest arculatát és némileg a piacot is. Örök szabály, hogy a fiatalok a munkahelyükhöz közel szeretnek dolgozni. Így a magas irodaházak közelében kelendőek lesznek majd a 30-40 négyzetméteres lakások."

Gerő András

az Otthon Centrum vezérigazgató-helyettese

"2010-ben hatalmas ingatlanár-emelkedésre lehet számítani - prognosztizálja Gerő, aki szerint a most még 350 ezer forintos újlakás-négyzetméterárak az euróra való áttéréssel minimum 15 százalékkal fognak megugrani. - Öt éven belül nem érjük be a bécsi árakat, de közelíteni fogunk hozzájuk.

A kilencvenes években megjelent izraeli befektetők spekulatív telekvásárlással 100 százalékos hozamot vártak el a nagy fejlesztési programjaiktól. Ma már óvatosabb duhajok, hosszabb távra és kisebb haszonnal terveznek, de még mindig messze elmaradnak mondjuk a komótos svájciaktól, akik már 6 százalékkal is megelégszenek. Az írek és az angolok az uniós csatlakozásunkkal egy időben bukkantak fel Magyarországon, ők kisebb beruházásokban gondolkodnak. A következő öt év nagy meglepetését azonban a spanyol tőkésektől várjuk. A spanyolok nem telket vagy telkeket, hanem fél kerületet, fél megyét akarnak felvásárolni és fejleszteni. Nincsenek ugyan hozzászokva az állandó akadályt gördítő önkormányzati mutyikhoz, de nagyon remélem, hogy a mostani megélhetési politikusok hamarosan végleg kikopnak a közéletből."

Mehrli Péter

a Magyar Ingatlanosok Szövetségének elnöke

"Ha tehetném, a következő években az Adrián vásárolnék telket. Közel van, az autópályán mindössze öt-hat óra az út. Horvátország után néhány év múlva a macedón és az albán tengerpart is érdekes piacokat sejtet. A Balaton nem nyújt alternatívát. Nem is várható a külföldi tőke beáramlása a magyar tenger környékére, amíg nem csatornázzák a déli partot, és nem oldják meg az ivóvízellátást.

Az inflációt meghaladó ingatlanár-emelkedésre az elkövetkező öt évben csak az északi parton, Balatonakarattyától Tihanyig lehet számítani. A parti telkek ára öt év alatt várhatóan a másfélszeresére nő. A déli part kevésbé kecsegtető, de Siófokon kiépülőben van egy új, mediterrán típusú, apartmanházas negyed, ahol a luxusért- lift, terasz, úszómedence, fitneszterem, mélygarázs - cserébe már most félmillió forintot kérnek négyzetméterenként, s ez a következő években csak feljebb kúszhat. A déli part kisebb településein évek óta nehéz eladni, s az állandó túlkínálat alighanem a jövőben is nyomottan tartja az árakat."

Sztranyák József

a Magyar Ingatlan Tanács elnöke

"A Vörös Csepel elnevezés új értelmet kaphat az ingatlanpiacon, hiszen a Csepel-szigeten ma még olcsón, négyzetméterenként 30-40 ezer forintos áron lehet venni jó budai és pesti panorámával rendelkező vízparti telket. A befektetők helyében, ha tehetném, kialakítanék egy 15-27 emeletes, oszlopszerűen tagolt, minimum öt tömbből álló, teljesen újszerű városrészt. Játszanék az épületek magasságával, a tájolásával, ami igazán guszta látványt nyújtana. 90-120 négyzetméteres alapterületű, szellős lakásokat építtetnék, és külön hangsúlyt fektetnék arra, hogy a tömbök egy nagyon is élhető zöld felületet fogjanak körbe. Ez lenne az igazán élhető nagyvárosi környezet, közvetlenül a Duna partján, amiért nyugodtan el lehetne kérni négyzetméterenként 400-500 ezer forintot is. Vidéken élni ma még annyit jelent, mint elzárva lenni a lehetőségek elől, ami az ingatlanárakban is megmutatkozik, ebben hozhat változást az autópályák és utak megjelenése. A nyugati régió már kiforrta magát, s így még Győr-Moson-Sopron megye eddigi gyors fejlődése is megtorpanhat. Pécsnek és közvetlen környezetének lendületet adhat viszont az Európa kulturális fővárosa cím, de hiba lenne azt hinni, hogy ez majd felhúzza Baranya, Somogy és Tolna megye ingatlanárait. Az Alföldön jószerével csak Hajdúszoboszlón és a termálvízkinccsel bíró településeken látok esélyt az ingatlanpiac élénkülésére.

Murányi Ákos

a DunaHouse Holding vezető elemzője

"Új építésű lakással egyre inkább új életstílust is szeretnének vásárolni a vevők. Lehetőleg jó közlekedéssel, zöldövezetben, ami nincs túl messze a belvárostól. Tovább fejlődhet tehát a manapság is népszerű XI. kerület, ahol, noha Budán van, pesti árakat is lehet találni, továbbá Zugló kertvárosi része, illetve a XIII. kerület. A nagy alapterületű panelokat már most is nehéz eladni, és egyre nehezebb lesz. Noha például Székesfehérváron és Pécsett kitűnően működik a panelfelújítási program, tény, hogy kevés ember kívánkozik házgyári épületekbe. Budapesten a Pók utcai lakótelep, Gazdagrét és Angyalföldön a Kárpát utca környéke lehet kivétel ez alól, a többi lakótelep inkább a fővárosba költöző vidékiek kényszerű megoldása lesz. A budapesti árszínvonalat öt év múlva is csak néhány fejlett nagy vidéki város luxuslakásai közelíthetik meg, a kisvárosok és a falvak többsége olcsóbbá válik."