A szomszédos országokban élő magyarokról szóló státustörvény módosításának kezdeményezése volt a Medgyessy-kormány egyik első ténykedése. Eredményt csak két lépésben sikerült elérni, mert a Külügyminisztérium úgy döntött, először a szomszédos országok hozzájárulását próbálja megszerezni. Ez elsőre Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök ellenállásán meghiúsult. Végül 2005 nyarára sikerült nyélbe ütni a változtatásokat, s ezzel beindulhatott a határon túli magyar diákok úgynevezett oktatási-nevelési támogatása. Erre 2005-ben 5,5 milliárd forintot szántak. A ciklus legnagyobb belpolitikai vitáját a kettős állampolgárságról szóló népszavazás váltotta ki. A magyarországi ellenzéki pártok és a határon túliak elkötelezték magukat a Magyarok Világszövetsége kezdeményezése mellett, míg a szocialisták némi ingadozás után ellene. Az MSZP a választópolgárokat arról próbálta meggyőzni, hogy a kettős állampolgárság súlyos százmilliárdokkal terhelné meg az ország költségvetését. A kampány sikerült, a voksukat leadók 51,5 százaléka támogatta ugyan az állampolgárság kiterjesztését, ám ahhoz kevesen voltak, hogy eredményes legyen a referendum. A sikertelen népszavazást követően Gyurcsány Ferenc kormányfő több alkalommal is gesztusokat tett a határon túliak felé. 2005 januárjában ötpontos nemzetpolitikai programot hirdetett, amelynek nyomán létrehozták az egymilliárd forintos Szülőföld Alapot, megkönnyítették a magyarországi letelepedést, s nemzeti vízummal segítették a határon túliak beutazását. Az idei évre negyedével kevesebb pénzt szánnak a magyar büdzsébe a határon túliak támogatására, mint amennyit tavaly teljesítettek. A 9,5 milliárd forint biztosan nem lesz elég az oktatási-nevelési támogatási igények miatt, ám ígéretek szerint az erre jutó keret felülről nyitott, így nem lesz akadálya a kifizetéseknek.