Reformokat reformok követtek az oktatásügyben az utóbbi négy évben. Módosult a közoktatási törvény, a legnagyobb változást azonban az egyetemi, főiskolai felvételit kiváltó kétszintű érettségi bevezetése és a felsőoktatás "bolognai típusú" átalakítása jelentette.

HVG

Az intézménybezárások, -összevonások révén az óvodák száma 2,5, az általános iskoláké 6,7 százalékkal csökkent a ciklus elejéhez képest, ugyanakkor a gimnáziumoké 12 százalékkal, 620-ra nőtt. Közel 64 ezerrel kevesebb gyerek jár az önkormányzati iskolákba, mint 2002-ben, miközben a pedagógusok létszáma 2 ezerrel, 148 ezerre emelkedett. Míg az előző kormányzati ciklusban a pedagógusok végig kevesebbet kerestek az átlagnál, a mostaniban folyamatosan a nemzetgazdasági átlagnál több fizetést kaptak (2005-ben például 16 százalékkal). A pedagógusi átlagbér 80 ezer forinttal nőtt, tavaly bruttó 184 ezer forint volt. A közoktatási reformok ellenére nem változott lényegesen az "általános iskola plusz gimnázium" iskolaszerkezet: a 6-8 évfolyamos gimnáziumokba járók száma folyamatosan 65 ezer körül volt, ebből 27-28 ezren az 5-8. évfolyamon tanultak.

HVG

A felsőoktatásba jelentkezők száma 20 százalékkal, 132 ezerre csökkent. A diákhitel felvehető összege havi 25 ezer forintról 30 ezerre, kamata évi 9,5 százalékról 11,2 százalékra emelkedett. Az utóbbi négy évben a költségvetés több mint 150 milliárd forintot szánt a köz- és felsőoktatási szférában megvalósuló beruházásokra, ezen felül új és felújított kollégiumi férőhelyek ppp-konstrukciós építésére 117 milliárd forint értékben kötött szerződéseket.