Torino a rajt előtt
A főként autóiparáról és kulináris élvezeteiről ismert Torino régi ragyogását reméli visszaszerezni a XX. téli olimpia megrendezésével. A kulturális és építészeti kincsekben is gazdag északolasz várost teljesen újjávarázsolták.
© AP |
A Le Corbusier által a világ legszebb fekvésű városának nevezett Torinóban alig több mint két héttel a február 10-ei nyitóünnepség előtt az összkép egy kissé még kaotikus volt. Ám alaposabb szemrevételezés után kiderül, minden a helyén van, az öt versenycsarnok és a többi olimpiai létesítmény mind elkészült. Igaz, a többségüket még csak sitthalmokon, bevetésre váró utcai takarítógépeken keresztülbukdácsolva lehetett megközelíteni. Így például az 1930-as években épült - valaha a Juventus mecscseinek otthonául is szolgált -, az 1990-es évek elején bezárásra ítélt és most 28 millió euróért teljesen felújított városi sportstadiont, ahol a nyitó- és záróünnepségeket rendezik. A műsor szupertitkos, figyelmeztettek a rendezők, újságíró aztán végképp nem láthatja, ám a nagy sürgésben-forgásban a HVG munkatársának mégis sikerült bejutnia a 35 ezer embert befogadó stadionba, ahol fiatalok százai gyakorolták a nyitógála élőképeit. A szomszédban a japán Arata Isozaki tervezte, tizenkét és fél ezer néző befogadására alkalmas, mozgatható belső panelekkel berendezett, a jégkorongtornának helyet adó vadonatúj, acélborítású csarnok csillog-villog a napfényben.
A régi torinói nagybani piac 100 ezer négyzetméteres területén felépített, 2600 sportolót és edzőt befogadó egyik olimpiai falu - két kisebbet a városon kívüli versenyek helyszínén alakítottak ki - vadonatúj narancssárga, kék, lila, zöld házain viszont már tényleg az utolsó simításokat végezték ottjártunkkor a takarítóbrigádok. A 39 épületből álló kis lakótelep hat-hét emeletes házai egyébként az Európai Unió ajánlásait és előírásait követő környezetbarát építészet jegyében készültek: természetbarát anyagokból húzták fel és napenergiával fűtik, energiatakarékos égőkkel világítják őket, a zöld felületek öntözésére csak esővizet használnak. Az új épületek mellett rendbe hozták a régi vásárcsarnokokat, ezekben üzleteket, edzőtermeket, pihenőszobákat alakítottak ki. A projektre két év alatt összesen 143 millió eurót költöttek, ám a torinói olimpia szervezőbizottsága (TOROC) azt reméli, hogy a neves olasz építészek tervezte házakban kialakított lakásokból kétszázat majd jó pénzért eladnak, míg a többit egyetemi kollégiummá alakítják át. Az olimpiai városkát egy gyönyörű ívű gyalogoshíd köti össze a Fiat egykori gyártelepén, a legendás Lingottón kialakított hatalmas, 10 ezer újságíró fogadására berendezett sajtóközponttal.
Az olimpia előkészületeinek pénzügyi gondjai rendre az olasz és a külföldi újságok címlapjaira kerülnek. Az 1,7 milliárd euró költségvetésű játékok szervezéséért felelős TOROC kasszája már tavaly év végén 64 milliós hiányt mutatott, amit a szervezet a vártnál kisebb szponzori hozzájárulásokkal és azzal magyarázott, hogy költségvetési megszorításokra hivatkozva az olasz kormány sem folyósította a beígért pénzeket. A bizottság a csőd szélére került, és végül, bár Giulio Tremonti pénzügyminiszter az állami bukszát nem nyitotta ki, a világbotrányt elkerülendő hozzájárult, hogy 24 millió euró bevétel reményében olimpiai kaparós sorsjegyeket bocsássanak ki. A maradék 40 milliót viszont az eddig már az eseményre 550 millió eurót költött Torino városának, illetve Piemonte tartománynak kell állnia.
A szervezők gondjait szaporítja, hogy a jegyeladások sem a legjobban alakultak. A 15 sportágban rendezett versenyek 177 eseményére kibocsátott egymillió jegyből három héttel a kezdés előtt 630 ezer talált gazdára 53 millió euró értékben. A játékok idejére rég kitették viszont a megtelt táblát a szállodákra. Pedig az olimpiára több új - köztük hét négy-öt csillagos - hotel is épült, aggódnak is a helybéliek, hogyan fogják ezeket megtölteni a későbbiekben. Most mindenesetre jól megy az üzlet, a szobaárak a normális tarifák háromszorosát - egy háromcsillagos szállodában a 250-300 eurót - is elérik, de van, aki 9 ezer eurót is megad egy egyhetes, igaz, mindenféle extraszolgáltatásokkal gazdagított torinói tartózkodásért az olimpia idején.
De Silvia Lanza, a Torino Turismo munkatársa attól sem fél, hogy kihasználatlan marad majd a 6,2 százalékkal megnövelt szállodai kapacitás. Mint a HVG-nek elmondta, már két éve konferenciákat, vásárokat szerveznek a városba, és a magánturizmust is különféle kezdeményezésekkel igyekszenek fellendíteni. Szerinte a jelenlegi évi 800 ezres látogatószám jelentősen megugrik majd, ha az olimpia Torino és környezete természeti adottságaira, kulturális értékeire és persze új sportlétesítményeire irányítja a világ figyelmét. Az amúgy is élénk üzleti turizmust pedig a sokmilliárdos fejlesztések serkenthetik. A római Sapienza Egyetem számításai szerint az olimpiával kapcsolatos, összesen 1,1 milliárd eurónyi magánberuházás további 13 milliárd értékű invesztíciót jelentett az elmúlt években Piemonte tartományban, ami 2005-2009 között évi 3 százalékos gazdasági növekedést és 57 ezer új munkahelyet eredményez.
Most mindenesetre mindenki talál munkát, aki akar. Szükség is van a szorgos kezekre a város és az olimpiai helyszínek csinosítására, az utak és épületek fellobogózására. Ez utóbbival kapcsolatban már ki is tört a politikai háború, a városháza több jobboldali képviselője ugyanis felháborítónak találja, hogy a baloldali városvezetés az utak mentén felhúzott 10 ezer, különféle mintájú, de egyként piros olimpiai zászlóval szerintük kommunista vörösbe öltöztette Torinót. Ráadásul a vádak szerint mindez milliókba került, pedig sokkal kevesebből ki lehetett volna hozni. A város arculattervezésével megbízott építész, Italo Lupo erre azzal vágott vissza, hogy közös megegyezéssel döntöttek úgy, Torinóban piros, a hegyi falvakban kék lobogókkal díszítik a helyszíneket, és különben is, a zászlók színe nem vörös, hanem a piemontei festőiskola által használt meleg cinóberpiros.
A zászlók tehát maradnak, az épületeket elcsúfító falfirkáknak, a külvárosi bérházak erkélyein éktelenkedő limlomoknak viszont el kell tűnniük - döntött a városvezetés. Szépészeti kommandók járják az utcákat, és aki nem hozza rendbe a háza táját, az nemcsak büntetést fizet, de például a teljes költséget állnia kell, ha a hatóságok csak darus kocsival tudják eltávolítani a városképet rontó csúfságot.
Ennél persze komolyabb ellenőrzések is vannak az utcákon és az olimpiai helyszíneken. Már a játékok kezdete előtt katonai és rendőrjárőrök leptek el mindent, a szokásosnál sokkal gyakoribbak az igazoltatások. Összesen 15 ezer rendőr, csendőr és katona lesz szolgálatban az olimpia idején, közülük több mint 9 ezer más városokból érkezik, nem kis fejfájást okozva az elszállásolásukról, élelmezésükről és szállításukról gondoskodó prefektúrának. Giuseppe Pisanu belügyminiszter minapi bejelentése szerint összesen 90 millió eurót költenek az olimpia biztonságára, és bár ő maga is igyekezett optimistának tűnni, érezhetően senki nem meri kizárni egy terrortámadás lehetőségét. Elsősorban ennek megelőzésére és kivédésére hosszú ideje gyűjtik a gyanús személyek adatait, a játékok idejére közös légtérvédelmet állítanak fel a franciákkal és a svájciakkal, többek között a NATO egy AWACS légi felderítő gépe, egy műhold és helikopterek pásztázzák majd éjjel-nappal a térséget.
De másért is kémlelik majd az eget a torinóiak. Lesz-e megfelelő mennyiségű és minőségű hó? - kérdezgették január végén egyre többen, aggodalommal tekingetve a kopár hegyek felé. Az olimpiai versenyek háromnegyedét, a havas sportokat ugyanis Torino 100 kilométeres körzetében, az Alpok alján rendezik hét helyszínen, ahol decemberben és január első felében 2,5 millió köbméter műhóval kellett borítani a pályákat. Severino Poletto torinói érsek mindenesetre az égiekhez fordult: "Reméljük, hogy a Mindenható és a Madonna gondoskodnak majd a pályák fehérségéről" - nyilatkozta.
VÁSÁRHELYI JÚLIA / TORINO
