A feszült légkörben lezajlott versengés során a királycsináló szerep az SZDSZ-nek jutott. A liberálisok - hónapokkal korábban tett nyilatkozatuknak megfelelően - nem voltak hajlandók szavazataikkal az államfői székbe segíteni az általuk emberileg tisztességes, ám politikai tekintetben kiszámíthatatlan tényezőnek tekintett, tárgyalási szinten egyetlen idegen nyelvet sem beszélő Szilit. A legmagasabb állami tisztséget - amelyet eddig egy író, illetve egy tudós töltött be - így a következő öt évben sem egy volt pártkorifeus (Szili 2000-2004 között elnökhelyettesként a második ember volt az MSZP-hierarchiában), hanem egy akadémikus viseli, aki egyébként 1989-ben "alkotmányozó atyaként", később pedig az Alkotmánybíróság első elnökeként játszott kulcsszerepet a rendszerváltás első évtizedében.

Sólyomot eredetileg a kulturális és környezetvédelmi értékek fölött őrködő budapesti Védegylet javasolta elnökké választani - több mint száz jobb- és baloldali értelmiségi támogatásával. Később a parlamentben a Fidesz és az MDF is mellé állt. A háromfordulós választást kiélezett taktikai harc kísérte: a június 6-ai első menetben a fiataldemokraták távol maradtak a voksolástól, így tesztelve, hány MDF-es készül esetleg az MSZP-s jelöltet támogatni. A fideszes bojkott azt a célt is szolgálta, hogy elaltassa a szocialistákat (az első kört Szili 183:13 arányban nyerte meg), s ne próbálják lecserélni a házelnököt az SZDSZ-nek is elfogadható jelöltre. A második fordulóban a Fidesz nyílt szavazásra kötelezte saját embereit: a szavazócédulákon szereplő nevet a párt vezetői személyesen ellenőrizték. Az emiatt kitört botrány közepette (a Szili nevét beikszelő Láyer József fideszes honatya az egész ország előtt magyarázkodott) az MSZP továbbra is kitartott a házelnök mellett, holott a blamázs akkor már nagyon közelinek látszott, hiszen a második fordulót Sólyom 185:178-ra megnyerte. A harmadik menetben, amikor már az egyszerű többség is elég volt a győzelemhez, Szili a "titkos fegyvereit" is bevetette: a 178 szocialista szavazaton kívül mindössze négy külső voksot volt képes begyűjteni (frakciójuk álláspontját figyelmen kívül hagyva a már korábban is voksoló Mécs Imrén kívül Béki Gabriella és Wekler Ferenc szabaddemokrata képviselők is leadták szavazatukat), így három szavazat különbséggel Sólyomé lett az államfői szék.

Az augusztus 4-én hivatalba lépett, a fogyasztói társadalom uralkodó értékrendjét nyíltan elutasító új elnök az utóbbi hónapokban több, feltűnést keltő gesztust és nyilatkozatot tett. Még a beiktatása előtt kijelentette, hogy Nagymaroson soha nem épül gát. Bakancsos turistaként részt vett szeptemberben a Pécstől 11 kilométerre fekvő Zengő-hegyen felépíteni tervezett NATO-lokátor elleni tiltakozó túrán, amivel álláspontja felülvizsgálatára késztette a kabinetet. Azt már nem kifogásolta, hogy a radarállomást a várostól mindössze 1 kilométerre fekvő Nagy-Tubes csúcson építik fel. Nemrég közölte, megszervezi a zöld államfők hálózatát azon kollégáinak a részvételével, akik különleges felelősséget éreznek a környezetvédelem ügye és a jövő nemzedékei iránt.