A vallásos síita pártok szereztek többséget az új iraki parlamentben, véget vetve az évszázadokon át tartó szunnita dominanciának. Második a kurd szövetség, harmadik a - voksolást ezúttal nem bojkottáló - szunnita kisebbséget képviselő koalíció lett. Az októberi népszavazáson elfogadott alkotmány szerint a parlamentet négy évre választják, az ország föderális berendezkedésű, szentesítve ezzel a már meglévő északi kurd autonómiát, és lehetővé téve a többségi síiták számára egy déli regionális hatalmi központ kialakítását. Az iszlámot a jog legfontosabb forrásának nevező új alkotmány leszögezi: az egykori Baath Párt tagjai nem vállalhatnak közhivatalt. Az alaptörvényt elfogadó ideiglenes parlament a januári első szabad választás után jött létre. Mindhárom szavazás nagy részvétellel és viszonylag békésen zajlott. Tovább erősödött ugyanakkor az erőszak: folytatódtak a robbantásos és öngyilkos merényletek Bagdadban és más városokban, az amerikai és iraki kormányerők pedig több offenzívát is indítottak a gerillák ellen. Az ellenállás főként a szunnita arabokból és az Abu Muszab al-Zarkavi vezette, külföldi fegyveresek által is támogatott, az al-Káida terrorhálózat iraki szárnyának tartott csoportból állt. Az Iraki Különleges Bíróságon júliusban megkezdődött a háborús és az emberiség ellen elkövetett bűnökkel vádolt Szaddám Huszein volt iraki elnök elleni per.