Pánikot keltett, hogy Európában is kimutatták a H5N1 típusú, madárinfluenzát okozó vírus jelenlétét: költöző madarakat pusztított a kór Romániában, a Duna-deltában, illetve Törökország északnyugati részén. Bár a vírus már 1997-ben Hongkongban megfertőzött embereket, 2005-ös újbóli délkelet-ázsiai felbukkanása az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) is a vészharangok megkongatására késztette. Az ázsiai térségben több mint 150 millió szárnyas pusztult el, vagy vált megsemmisítés áldozatává. A kórokozó terjedését nem sikerült megfékezni, az felbukkant a Volga-deltában, Japánban, Indonéziában, Kínában, Kazahsztánban, sőt Kuvaitban, majd decemberben ismét Romániában, illetve Ukrajnában, a Krím-félszigeten is. A baromfival szoros kontaktusban élő ázsiaiak - elsősorban vietnamiak - közül 125-en kapták meg a madárkórt, amely két év alatt hetven halálos áldozatot szedett. A WHO fokozott járványfigyelésre kérte tagországait, attól tartva, a vírus olyan genetikai módosulásokon mehet át, hogy emberről emberre is képes lesz terjedni. A fejlett országok megkezdték az antivirális gyógyszerek készletezését, a vakcinagyártók pedig a madárinfluenza elleni védőoltás kikísérletezését. Az egyetlen hatásosnak tartott ellenszert magyar virológusok állították elő.