Elsősorban az ország etnikai-vallási összetételének - a többségi pastuk, illetve a tádzsikok, hazarák és üzbégek arányainak - megfelelően alakultak ki az erőviszonyok Afganisztán első demokratikus parlamenti választásán, amelyen csak független egyéni jelöltek indulhattak. A parlamentben korábbi hadurak, milíciavezérek, volt kommunista káderek és bűnbánatot gyakorló tálib tisztviselők is mandátumot szereztek. A 249 fős alsóházban 68 női képviselő is helyet kapott. A 2001-es amerikai invázió óta a 2005-ös volt a legvéresebb év: a tálibok merényleteiben és a gerillaharcok során legalább 1100-an haltak meg, köztük hatvan külföldi - főként amerikai - katona. Az ott állomásozó amerikai katonák létszáma 20 ezerre nőtt, a békefenntartók parancsnoki feladatait ellátó NATO pedig februárban kiterjesztette fennhatóságát az ország nyugati, decemberben pedig a déli felére is. Az ENSZ szerint a terrornál is nagyobb veszélyt jelent az ország stabilitására a GDP felét kitevő ópiumgazdaság.