Az ultrakonzervatív Mahmúd Ahmadinedzsád teheráni polgármester győzött az iráni elnökválasztás második fordulójában az esélyesebbnek hitt Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni korábbi államfővel szemben. A reformkísérletekben csalódott, a magas munkanélküliségtől szenvedő elszegényedett rétegek támogatásával győzedelmeskedő Ahmadinedzsád fogadkozott, hogy országa nem adja fel nukleáris programját, amely állítása szerint békés célokat szolgál, amit viszont az EU és az USA kétségbe vont. Irán augusztusban elutasította az atomprogramja leállításáért cserébe tett európai uniós ajánlatot, és felújította az uránátalakítást. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség az atomsorompó-egyezményben vállalt kötelezettségei megsértésével vádolta Iránt, de Oroszország és Kína ellenkezése miatt nem utalta az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé. Irán délnyugati részén tavasszal arab, míg észak-nyugati részén a nyáron kurd lázadások törtek ki. Ahmadinedzsád világszerte nagy felháborodást váltott ki decemberben a holokauszt tagadásával.