Fél évszázada nem látott árvíz pusztított a Bánság romániai részén: a hirtelen támadt esőzések és viharok következtében megáradt folyók átszakították az elhanyagolt gátakat, a víz közel ezer települést öntött el, hidak tucatjait sodorta el, közutakat tett járhatatlanná. Az ár még három hullámban söpört végig az országon. Júliusban előbb a Havasalföld déli, Duna menti vidékein, majd a moldovai részeken pusztított. Augusztus második felében a déli és a keleti megyékre zúdultak óriási esőzések, az ár súlyos károkat okozott az erdélyi, főként a székelyföldi településeken, és még a tengerparti Konstanca megyének is kijutott. Októberben a déli-délkeleti területeket érte el, Bukarest csatornahálózata is felmondta a szolgálatot. Az ár 500 ezer hektárt borított el, 14 ezer ház került víz alá, 21-en meghaltak, 11 ezren otthonuk elhagyására kényszerültek, 80 kilométer út súlyosan megrongálódott. A GDP 2,1 százalékát kitevő, 1,5 milliárd eurónyi, elsősorban infrastrukturális és mezőgazdasági kár helyreállítása - bár uniós és világbanki forrásból mintegy 130 millió eurónyi segélyt helyeztek kilátásba - olyannyira megterhelte a gazdaságot, hogy a költségvetési hiány a tervezett 0,74 helyett 1 százalék lett, a gazdaság pedig 6 helyett 5 százalékkal nőtt. Az infláció viszont - részben a júliusban bevezetett, négy nullával levágott új lejnek köszönhetően - a rendszerváltás óta a legalacsonyabb szintre, 8 százalékra szelídült.