Észak-Korea először ismerte el, hogy - önvédelmi céllal - atomfegyvereket állított elő. A vele szemben ellenséges washingtoni magatartásra hivatkozva Phenjan egyúttal felfüggesztette részvételét a nukleáris programjáról folytatott hathatalmi tárgyalásokon. A megbeszélések nyári fordulóján mégis részt vett, ám az előrelépés akkor is elmaradt. Szeptemberben viszont Pekingben áttörésnek számító megállapodástervezet született, melyben - a feltételezések szerint akár hat nukleáris robbanófejjel is rendelkező - Phenjan vállalta, hogy felhagy atomfegyverprogramjával, a lehető leghamarabb visszatér az atomsorompó-szerződés hatálya alá, és beengedi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreit. Cserébe az USA leszögezte, nem áll szándékában megtámadni Észak-Koreát, amely ígéretet kapott energiaínsége enyhítésére is. A phenjani külügyminisztérium ugyanakkor tudatta: nem adják fel nukleáris ambícióikat, amíg az USA nem szállítja le a megígért könnyűvizes reaktort - így kudarcba fulladt az újabb, novemberi tárgyalási forduló is. Dél-Korea - mely novemberben Phenjanban megnyitotta első képviseleti irodáját - ennek ellenére megduplázta segélyeit Észak-Koreának.