Ha valakinek, a hazai szoftvercégeknek bizonyosan kedvez az adó- és társadalombiztosítási jogszabályok folytonos módosítgatása: egyre több, korábban saját, házilagos fejlesztésű bérügyviteli rendszerét használó társaság dönt úgy, hogy a változások költséges követése helyett inkább egy erre szakosodott cégét használja. Ráadásul - az itteni piac kis méretei miatt - a nagy multinacionális cégek, mint az SAP, a Microsoft vagy az Oracle vállalatirányítási rendszereinek (ERP) forgalmazói is legtöbbször egy-egy Magyarországon készített bérszámfejtő programot ajánlanak kis- és középvállalkozásoknak szóló ERP-jükhöz. A többféle szoftvert fejlesztő és forgalmazó cégek pedig egyre-másra szabadulnak meg a költséges jogszabálykövetés miatt nem rentábilis bérügyviteli üzletáguktól.

"Pengeélen táncol a gazdaságosság, hiszen 10-15 jogszabály-módosítást kell átvezetni évente" - mutatott rá a HVG-nek Angyal Gábor, a tavalyi 1,6 milliárd forintos forgalmával és több mint 2 ezer ügyfelével a hazai bérszoftverpiac mintegy harmadát magáénak tudó Nexon Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. kereskedelmi igazgatója. Angyal szerint az állandó frissítést csak azok a cégek tudják hatalmas veszteségek nélkül elvégezni, amelyeknek több száz ügyfelük van. A Nexon például az év elején egyezett meg a korábban más szoftverek mellett bérügyvitelit is forgalmazó, ám ezt az üzletágat most feladó Griffsoft Kft.-vel, hogy ügyfelei ez év végéig átállnak a Nexon bérszámfejtő rendszerére.

Nem csoda, hogy az évente fizetendő úgynevezett követési díj ma már jelentős tételt tesz ki a bérügyviteli szoftverek költségei között: gyakran a vételár 40-50 százalékát is eléri. Ez elenyésző költségnek hangzik ugyan a bérszámfejtő modulok 100-200 ezer forintos licencdíját nézve, ám évi több millió forint kiadást is jelenthet azoknak a cégeknek, amelyek a bérelszámolás mellett több kiegészítő modult, például tb-elszámolást, a béren kívüli juttatásokat kezelő vagy a humánügyviteli szolgáltatásokat végző rendszert is vásároltak.

Inkább csak jól csengő reklámfogás tehát, hogy csupán a követési díjat számolják fel, és eltekintenek a licencdíjtól a hazai szoftvercégek, amikor bérügyviteli rendszerüket egy multinacionális cég ERP-jéhez csatolva adják. Egy tavalyi megállapodás értelmében a Microsoft például vállalatirányítási szoftvereihez a Nexon bérmodulját kínálja ilyen kedvezménnyel, a több mint 1300 ügyfelével a hazai piacon szintén dobogós Soft Consulting Kft. BaBér nevű szoftvere pedig esetenként az SAP Business One programjával nő össze. "Inkább reklámfogásnak tekintjük az együttműködést, ezért beérjük a követési díjjal" - ismerte el a HVG-nek Csécsei Mihály, a Soft Consulting Kft. ügyvezető igazgatója. A fennmaradásért való küzdelem hevességét jelzi az is, hogy néhány fejlesztő - köztük a Soft Consulting - azt sem ellenzi, ha disztribútorai saját nevük alatt forgalmazzák az ő programját.

"Még mindig nyomottak az árak a hazai piacon" - panaszolja Polyák György, az Opus szoftveréről ismert VT-Soft Videoton Software Kft. üzletfejlesztési igazgatója, hozzátéve: a magyar cégek kétszer is meggondolják, hogy saját fejlesztésű szoftvereiket sutba dobva milliókat költsenek egy új rendszerre. Ráadásul a piacon kapható bérügyviteli szoftverek - természetesen - a törvények szerinti vállalati működést feltételezve készültek, márpedig sok hazai vállalkozás alkalmaz feketén vagy félig feketén dolgozókat.

A tapasztalatok szerint a Nyugaton divatos, új bérügyviteli modulok is lassan terjednek el Magyarországon. "Jól csengő fantázianév a cafeteria, kiváló prezentációkat lehet róla tartani, ám egyelőre viszonylag kevés az olyan ügyfelünk, aki használja ezt a programot" - jegyezte meg Polyák. Az "önkiszolgáló" cafeteria segítségével a munkavállalók, egy számukra szabott keretösszeg erejéig, az igényüknek legjobban megfelelő elemekből - étkezési hozzájárulás, üdülési csekk, mobiltelefon, egészség- vagy nyugdíjpénztári tagdíj, netán cégautó - válogathatják össze saját béren kívüli juttatásaikat. "Elsősorban nem szoftver, hanem cégkultúra kérdése, alkalmazzák-e valahol a cafeteriát" - magyarázza Polyák, miért terjed lassan ez az újdonság.

"A cégek is most tanulják a humánpolitikát" - mutatott rá a szintén újdonságszámba menő humánügyviteli szoftverek lassú elterjedésének okára Novák Irma, az 500 millió forintos árbevételével szintén az első öt fejlesztő közé tartozó TopSoft Rt. vezérigazgatója. Így a humánpolitikai alapkínálatba mindössze a dolgozók képzését, az önéletrajzok nyilvántartását tette bele a TopSoft, mondván: ezen felül szinte minden ügyfél úgyis egyedi elemeket kér. A toplistás egyedi elemek: a munkaerő-toborzás, az orvosi és alkalmassági vizsgálatok szervezése, a teljesítményértékelés és a karriertervezés.

A nyugati trendnek megfelelően az utóbbi években Magyarországon is inkább az outsourcingnak, azaz a bérelszámolás kiszervezésének köszönhető a piac növekedése. Cégmérettől függően mind többen bízzák tapasztalt szolgáltatóra ezt a nyűgös, ám kulcsfontosságú feladatot. "Mivel nem kell a szoftverre költenünk, a könyvelőirodáknál olcsóbban tudjuk vállalni ezt a tevékenységet" - mutat rá a szoftvercégek helyzeti előnyére Csécsei Mihály. Tény, hogy a bér-bérelszámolásból származó árbevétel egyre nagyobb részét teszi ki a fejlesztők teljes forgalmának, a VT-Softnál például a humánügyviteli területen elért bevételek egyharmada származik outsourcingból, 2006 végére pedig már 50 százalékos aránynyal kalkulálnak. Ez a legdinamikusabban fejlődő üzletág a Nexonnál is, jelenleg 50 ezer dolgozó bérét számfejtik a társaságnál.

"Azzal tudjuk a leghatékonyabban meggyőzni a cégeket a kiszervezés célszerűségéről, hogy így egy esetleges adóellenőrzéskor nem hozzájuk, hanem hozzánk jönnek a revizorok" - árulta el a csábítás egyik trükkjét Bittmann Györgyi, a bérelszámolási és informatikai outsourcingot kínáló, korábban a Rába Holding részeként a gépipari cég ügyviteli rendszerét üzemeltető, majd 2003 végén a Magyar Telekom Rt. tulajdonába került Integris-Rendszerház Kft. humánpolitikai igazgatója. Szerinte körülbelül háromszáz fő feletti létszámnál már mindenképpen érdemes kihelyezni a bérügyvitelt. "Így kevesebb informatikai beruházásra van szükség, és a jogszabályok változását sem kell állandóan figyelni" - sorolta a kiszervezés előnyeit Bittmann.

G. TÓTH ILDA