HVG

A nyugati bankvilág felfedezte Délkelet-Európát. A politikai helyzet konszolidálódása után a Balkán országai látványos gazdasági növekedést értek el: az utóbbi négy évben a hazai össztermék (GDP) átlagosan 5 százalékkal bővült, és a bankpiac rendkívüli növekedési kilátásokkal kecsegtet. Gyorsan megszülettek a pénzintézetek biztonságos működtetéséhez szükséges törvények is. Szigorú szabályokhoz kötött a bankalapítás, a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által meghatározott mértékű, általában 8 - de például Szerbiában 10 - százalék a működési és piaci kockázatok kiszűrésére hivatott, a pénzintézetek biztonságosságát kifejező tőkemegfelelési mutatót írtak elő. Megjelentek a betétbiztosítási alapok, amelyek bankcsőd esetén - bizonyos határig - kárpótolják a pórul járt ügyfeleket. A pénzintézetek szolgáltatásai azonban még elég szűkre szabottak: a vállalati és lakossági hitelezésben - legyen szó fogyasztási, jelzálog- vagy éppen vállalkozásoknak nyújtandó hitelekről - óriási lemaradásban vannak, nem is beszélve a befektetési, például magánbanki szolgáltatásokról.

Az előny persze itt is a legkorábban érkezőké. "A miénk a legkiterjedtebb hálózat a Balkánon, bankjaink több országban is vezető pozíciókkal rendelkeznek" - dicsekedett Herbert Stepic, a Raiffeisen International Bank-Holding AG vezérigazgatója az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) májusi közgyűlésén az osztrák pénzintézetnek a délkelet-európai térségben az utóbbi négy év során kiépített hálózatával. A sokkal inkább tengerészkapitányra, mint bankárra emlékeztető, 59 esztendős Stepic, az osztrák szövetkezeti bank keleti terjeszkedésének motorja nem a levegőbe beszélt, hiszen így folytatta: "mérlegfőösszeg tekintetében piacvezetők vagyunk Szerbia és Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában és Albániában, másodikak Koszovóban, harmadikak Romániában, negyedikek Bulgáriában és Horvátországban". A dinamikus terjeszkedésnek meg is van az eredménye: az osztrák bankcsoport tavalyi 29 milliárd eurós mérlegfőösszegének 36 százalékát Délkelet-Európában termelte ki, az idei első negyedévben pedig nyereségének közel harmada, 44 millió euró származott az ottani érdekeltségekből - ez éppen háromszorosa az előző év hasonló időszakában regisztrált aránynak.

Mindehhez persze nem kis merészség is kellett. 2001 közepén, a politikai helyzet rendeződése után a Raiffeisen az első külföldi pénzintézetként jelent meg az - akkor még Jugoszláviának hívott - mai Szerbia és Montenegróban, ahol hamarosan piacvezetővé nőtte ki magát 877 millió eurónyi mérlegfőösszeggel és 15 százalékos részesedéssel. Ami azért is figyelemre méltó, mert a külföldi tulajdonú pénzintézetek mindmáig igen óvatosak Szerbia és Montenegróban: eddig csupán a (mérlegfőösszeg alapján) 6,5 milliárd eurónyi piac 38,4 százalékát szerezték meg.

A lemaradás fő oka: eddig a külföldiek szinte kizárólag saját leánybankokkal jelenhettek meg a szerbiai piacon, ahol csak tavaly év végén indult be a bankprivatizáció - de akkor igencsak lendületesen: alig két hónap alatt négy hitelintézet került nyugati kézbe. A sort novemberben az osztrák Bank Austria-Creditanstalt (BA-CA) kezdte, amely az ötödik legnagyobb piaci szereplővé rukkolt elő az Eksimbanka megvételével (lásd Egy fúzió hullámai című írásunkat a 64. oldalon). Idén januárban a görög Alpha Bank vásárolhatta meg 152 millió euróért a hetedik legnagyobb szerb pénzintézet, a Jubanka 88,6 százalékát, februárban az olasz IntesaBci a második legnagyobb szerb pénzintézet, a Delta banka 75 százalékát, plusz egy részvényt vett meg 755 millió euróért, és opciót kapott a fennmaradó hányadra. Ezután a szintén görög Piraeus Bank egy kisebb pénzintézetben, az Atlas bankában szerzett meghatározó részesedést. De ezzel még koránt sincs vége a történetnek, hiszen további öt középméretű pénzintézet privatizációja van folyamatban.

Jóval előbbre tart ez a folyamat az uniós tagságra számító Bulgáriában és Romániában, valamint a csatlakozási tárgyalások megkezdésére váró Horvátországban. De még az exjugoszláv térség más részein is: Koszovóban 61, Bosznia-Hercegovinában pedig már 90 százalék körül van a külföldiek részesedése a bankszektorban.

Bulgáriában már múlt időben beszélnek az - annak idején igencsak döcögősen indult, külföldi érdeklődés hiányában többször megtorpant - bankprivatizációról, az utolsó még pártában lévő állami nagybankot két éve adták el. A pénzintézeti magánosítás - lényegében nyolc nagy állami bank eladása - azonban mindössze 800 millió eurónyi bevételt hozott az államkasszának. A vezető bolgár pénzintézet, a Bulbank a német HVB megvételéről a múlt héten megállapodást kötött olasz UniCredité, a második legnagyobb pedig a magyar OTP Bank tulajdonába került (lásd Versenyben az OTP című írásunkat).

A külföldiek aránya - Bulgáriához hasonlóan - a horvát bankszektorban is 90 százalékos. Az első számú horvát pénzintézet, a Zagrebacka Banka szintén az olasz UniCredité lett, a másodikat, a Privredna banka Zagrebet az IntesaBci vette meg, a negyedik, a Rijecka Banka pedig az osztrák Erstéé; a tíz vezető pénzintézet közül egyedül az ottani Postabank maradt kizárólag horvát kézen. Romániában van még eladnivaló, de az ősszel a bukaresti kormány is le szeretné zárni a még hátralévő két nagybank, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) és az Országos Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) állami részesedésének eladását (HVG, 2005. június 18.).

Bár az utóbbi években a térség bankszektora letisztulási folyamaton ment át - sokan elhullottak, mert nem tudtak eleget tenni a szigorodó törvényi feltételeknek -, a BA-CA szakértői szerint a régióban a lakosság számához képest még mindig túl sok a bank. Szerbia és Montenegróban például, bár tíz év alatt megfeleződött, még mindig 43-ra rúg a pénzintézetek száma, miközben a hasonló lélekszámú Bulgáriában tavaly év végén már csak 35 pénzintézet működött - és szakértők ezt is sokallják. A 3 milliós Bosznia-Hercegovinában is 35 bankot tartanak nyilván, jóllehet 10-15 elegendő lenne. Annál is inkább, mert a kisebbek általában nagyon kicsik: Horvátországban például a négy nagy pénzintézet a piac 66 százalékát tartja az ellenőrzése alatt, Romániában a három vezető bank közel 50 százalékos, Bulgáriában pedig 40 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik.

Az egyes országok között persze még mindig fontos különbségek vannak. Horvátországban például a bankok mérlegfőösszege az utóbbi öt évben két és félszeresére, közel 30 milliárd euróra ugrott. Ez idő alatt a lakossági megtakarítások is megháromszorozódtak, a külföldi valutában elhelyezett betétállomány pedig 61 százalékkal emelkedett. Széles körben elterjedt a bankkártyahasználat is, olyannyira, hogy jelenleg a 4,3 millió lakos 6 millió bankkártyával rendelkezik. A 22 milliós Romániában viszont, ahol a bankok összesített mérlegfőösszege csupán 20 milliárd euró körül mozog, még mindig csak a lakosság 40 százaléka rendelkezik bankszámlával, és mindössze 22 százalékuk használ bankkártyát.