"Először tanuljon meg rendesen magyarul" - e felkiáltással utasítja el számos szülő, hogy óvodáskorú gyereke idegen nyelvi különórára járjon. Mégis egyre többen vannak, akik szerint a 21. században a nyelvtudás olyan fontos, hogy minél hamarabb kezdi el a gyerek az idegennyelv-tanulást, annál jobb. "2001-ben indítottuk az első kétnyelvű csoportot - mondja Papp Károlyné, a főváros III. kerületében működő Százszorszép óvoda vezetője -, és az érdeklődés olyan nagy volt, hogy ma már mind a négy csoportunk ilyen, mégis kétszeres a túljelentkezés." Számos "normál" óvodában hirdetnek idegen nyelvi különórákat, s terjednek az óvodások és kisiskolások számára létesített nyelviskolák is. Az angol nyelvész és nyelvoktató által kifejlesztett Helen Doron Early English módszer egy éve érkezett Magyarországra, ma a húszat is megközelíti az ilyen metódussal kisgyerekeket oktató intézmények száma; a csepeli Maria Montessori kétnyelvű óvodában már a 2006-2007-es "tanévre" sincs hely.

Vajon jól teszik-e a szülők, ha ilyen intézménybe íratják gyermeküket? A kérdésre a szakemberek válasza is eltérő. Vekerdy Tamás gyerekpszichológus szerint egy másfél évtizede végzett vizsgálat eredménye intő jel: egy soproni óvoda hét csoportja közül hatban külön ének-zene foglalkozást tartottak a gyerekeknek, a hetedikben nem volt kötelező az éneklés. Az eredmény: csak a hetedik csoportban dalolgattak a gyerekek maguktól is játék közben. Villányi Györgyné, az Országos Közoktatási Intézet tudományos munkatársa - frissebb kutatások híján - szintén egy másfél évtized előtti kísérlet eredményét citálja: egy kecskeméti óvodában azt találták, az anyanyelvi nevelést is segítette, hogy oroszt tanítottak az 5-6 éveseknek. A szakember konklúziója: hasznos lehet a kisgyerekek nyelvoktatása, ha megfelelően csinálják. "Ám az a tapasztalatom - teszi hozzá -, hogy az óvodásokat sok helyen iskolás módszerekkel próbálják tanítani, pedig a kicsik agya másként működik."

Ilyen esetben a kísérlet kudarccal is járhat. A főváros V. kerületében működő Bástya utcai óvoda például éveken át kínált heti harminc percben angolórákat a kicsiknek, végül azonban felhagytak a programmal, mert - mint Pálffy Györgyné óvodavezető a HVG-nek elmondta - az nemcsak kidobott pénz volt, de több ízben kimondottan károsnak is bizonyult. "Az általános iskolától olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy az utánzás során a szavak gyakran rosszul rögzültek az óvodások fejében. Néhány gyereknél persze otthon felfedezték és korrigálták a félrehallást, de azok a szülők, akik maguk csak magyarul beszélnek, erre nem voltak képesek."

"Az erőltetett szótanulás káros lehet, az idegen nyelvű zenehallgatás vagy szituációs játék viszont hasznos" - véli Villányiné. Éppen ezt kínálja a Helen Doron-módszer, melynek egyik lényeges eleme, hogy a foglalkozás során a tanár kizárólag a megtanulandó nyelven szól a gyerekekhez. A két és fél hónapja Dél-Budán nyílt Eleven Kids nyelviskola HVG által megszemlélt foglalkozásán a legegyszerűbb mondatok - "Itt vagyok." "Látlak!" "Hol vagy?" - a gyerekek és a tanárnő közti párbeszédekben, magnóról lejátszott és közösen elénekelt dalban is elhangzottak. Hasonlóképpen hallhatták a gyerekek az állatok, a járművek, a testrészek nevét, bár azt nem tudtuk eldönteni, hogy amikor a két és fél éves Enikő az angol foot (láb) szó hallatán heves topogásba kezdett, nem a hangalak (fut) magyar jelentése járt-e a fejében.

"Az órákon az anyag 90 százaléka ismétlés, 10 százalék az újdonság - magyarázza Fehérné Patkós Ildikó iskolavezető -, ez még csak a hatodik alkalom, de a gyerekek máris sok szót és egyszerű mondatot megértenek." Egy-egy foglalkozáson négy-nyolc ovis vesz részt, ami lehetővé teszi, hogy a tanárnő mindenkivel eljátszhassa a párbeszédet, s - például az "ugorj!" vagy az "érintsd meg a vállad!" felszólítást hallva - ha épp nem a tanártól, akkor egymástól is ellessék, mit kell csinálni. S hogy mit szólnak a szülők az ilyen különórákhoz, arról íme egy vélemény egy internetes levelezőfórumról: "A módszer nagyon klassz, sokat rajzolnak, futkároznak, énekelnek az órán, de azért itt is elsősorban pedagógusfüggő a dolog... Nekünk csak azért nem vált be, mert négy-öt fő helyett nyolcan-kilencen voltak egy foglalkozáson, és így az én kisfiamra nem jutott annyi figyelem, amennyire szüksége lett volna. De szerintem jó a módszer... Jobb, mint a »hagyományos porosz útÁ..."

A Helen Doron-szisztémával - hangoztatják a propagálói - a gyerekek természetes szituációkban, tanulás nélkül sajátítják el az angolt. A heti egy vagy két alkalom persze kevésnek tűnhet, ám a gyerekek ennél jóval többet foglalkoznak a nyelvvel. A kurzusokhoz megvásárolandó oktatási csomagban könyv, matricákat tartalmazó munkafüzet és cd-k is vannak, s előírás, hogy a gyerek a megfelelő dalokat otthon - akár játék közben, háttérzeneként - naponta kétszer meghallgassa. Vannak azonban olyan intézmények is, ahol még közelebb járnak ahhoz, hogy az angol "második anyanyelvként" ivódjon be a gyerekfejekbe. "Nálunk a gyerekek nem tanulják az angolt, hanem észrevétlenül megszerzik a tudást" - magyarázza a HVG-nek az angol Andrew Hornett, a kétnyelvű Százszorszép óvoda vezető pedagógusa, miután csoportja egy angol dalocskát énekelve levonult az udvarra. Az óvodában a négy csoport mindegyikéhez "tartozik" egy angol és egy magyar anyanyelvű óvó néni (vagy óvó bácsi), akiknek - még ha tudnak is - nem szabad más nyelven szólniuk a gyerekekhez. "Egy ideig passzívan halmozódik a kicsikben a tudás - magyarázza a magyar felmenőkkel rendelkező dél-afrikai Jacklyn Török -, aztán egyszerre kinyílnak, és elkezdenek beszélni a másik nyelven." "A 3-7 éves kor fontos időszak, érdemes kiaknázni a gyerek képességeit" - hangsúlyozza a Maria Montessori-vezető Hierholcz Tünde.

"Az otthonra előírt hanganyag alapján elsajátíthatják a tökéletes angol kiejtést" - válaszol Fehérné Patkós Ildikó arra a kérdésre, nem baj-e, hogy az Eleven Kids nyelviskolában egy lengyel és három magyar származású tanárnőtől tanulnak a csemeték. "Az akcentus nem sokat számít, a lényeg, hogy anyanyelvi beszélőtől ismerhetik meg a nyelvet" - magyarázza Andrew Hornett, miért nem tartja gondnak, hogy a Százszorszép óvónői közt brit, ausztrál és dél-afrikai is van. "Logopédusunk állítja, az angoltanulás nem megy az anyanyelvi kiejtés rovására: a gyerekeink nem rosszabbul, hanem jobban képzik a magyar hangokat" - igyekszik eloszlatni egy másik félelmet Papp Károlyné. Szótévesztések és nyelvtani hibák persze előfordulnak, mint ahogyan egy másfél éves magyar gyermek is kérhet paradicsomot "Kéjet amát" mondattal, és egy 5 éves is ejthet ilyen hibákat: "enyém kabátom", "következődik fogás". A lényeg, hogy ne maradjon el a korrekció a jó példa és a sokszori ismétlés formájában - hangsúlyozzák a kétnyelvű ovik.

"Ha oktatási miniszter lennék, nem ellenezném effajta óvodák működését, de magam nem adnám ilyenbe a gyerekemet" - szögezi le mégis Vekerdy Tamás. Szerinte az óvodai nevelés lényege (miképp az erről szóló nemzeti alapprogramban szerepel is), hogy a kisgyerek szabad játék során dolgozza fel a külvilágról - és nem utolsósorban a saját világáról - szerzett benyomásait. "Rossz úton jár az ambiciózus szülő, aki kétnyelvű óvodába, karatéra meg úszótáborba is befizeti a gyerekét, mert a korai teljesítménykényszer csak neurotizálja a kicsit - állítja a pszichológus. - Nem az ilyen gyerekből lesz topmenedzser, hanem abból, aki teljes értékű óvodásként élhet: anyanyelven hallgathat mesét, és játszhat szabadon." Az egyedüli kivétel Vekerdy szerint a vegyes házasság, ott ugyanis a gyerek érzi: a szülők nem azért beszélnek vele kétféleképpen, hogy tanítsák, hanem azért, hogy a lehető legpontosabban közvetítsék neki gondolataikat, érzéseiket. Az érem másik oldala: Hierholcz Tünde azt állítja, a Maria Montessori óvodásai a világra nyitottabban indulnak neki az életnek, s játszi könnyedséggel, kudarcok nélkül veszik az akadályokat az általános iskolában.

SCHWEITZER ANDRÁS