Kína közel 600 McDonald's és ezer KFC étterme elsősorban a 15-35 éveseknek köszönheti évi több tízmillió dolláros bevételét. A fiatalok persze még mindig több rizst esznek, mint hamburgert, ám a mozikban 100 jüanból már mindössze kettőt költenek hazai filmekre szóló jegyekre. Az amerikai szinglik partnerkereső kalandjairól szóló Sex and the City (Szex és New York) című szappanopera - noha a tévékben nem játsszák, csak hamis dvd-n terjed - valóságos kultuszsorozattá nőtte ki magát Kína nagyvárosi fiatalsága körében. A pekingiek a Gu Lou negyedben található Sex and the City kávéházban óriáskivetítőn is élvezhetik kedvenc epizódjaikat. S hogy kik az ifjak példaképei? Ez is kiderül az angol nyelvű China Daily napilapban néhány hónapja megjelent ifjúságügyi cikkből. E szerint egy felmérés során a megkérdezettek oroszlánrésze Michael Jordant, illetve David Beckhamet nevezte meg kedvenc híres embereként.

Az ország vezetői persze nem haboznak ellenpropagandával válaszolni a nyugati hatásokra. A központi ellenőrzés alatt álló sajtóorgánumokban százszámra jelennek meg azok a cikkek, amelyek párhuzamot vonnak az elnyugatiasodás és az olyan aggasztó jelenségek között, mint a nem kívánt terhességek számának növekedése, a válások szaporodása, a droghasználat és az ifjúsági bűnözés terjedése. A szerzők amerikai, európai, valamint hongkongi és tajvani tragikus példákkal igyekeznek illusztrálni a nyugati típusú szabadság káros következményeit, miközben a kínai ifjakat az olyan hagyományos erények tiszteletére ösztönzik, mint a szülőkkel szembeni engedelmesség, a szexuális önmegtartóztatás, illetve a hazafiasság.

HVG

A politikai vezetés maga is felhasználja a modern technológia lehetőségeit, ideértve az internet adta anonimitás fegyverét is. Sokak szerint korántsem spontán kezdeményezés állt például a mögött az internetes tiltakozó kampány mögött, amely az év elején elérte egy, "a hazafias érzelmeket sértő" Nike-tévéreklám kínai vetítésének beszüntetését (a klipben egy Nike cipőben feszítő sportoló rúgott fejbe egy derék kínai harcművészt), illetve egy másik kampány mögött, amely 30 millió digitális aláírást kíván összegyűjteni és Kofi Annan ENSZ-főtitkárhoz eljuttatni, megakadályozandó Japán tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

"A kérdés az, hogyan használjuk ki a fejlődés adta előnyöket úgy, hogy közben távol tartsuk a nemkívánatos hatásokat" - töprengett februárban a legnagyobb kínai napilap, a Zsenmin Zsipao hasábjain egy, az internet népszerűségét taglaló elemző. A Kína-szerte közel 90 milló felhasználó számára elérhető internet az elsők között szerepel az erkölcsöket megóvni szándékozó tilalmak áldozatainak listáján. A kínai hatóságok több tízezer weboldalt tettek belföldről elérhetetlenné. Ezek között szerepel az Amnesty International emberjogi szervezet amerikai szervezetének weblapja, az AltaVista internetes kereső, de néhány keresztény vallási témájú oldal is. A cenzúra talán legismertebb példája az, amikor tavaly év végén mintegy 1100 weboldalt zárolt a teljes kínai forgalmat felügyelő Internetszövetség, azok "pornográf vagy szerencsejátékot, babonát vagy szektákat népszerűsítő" tartalma miatt. Ezt az intézkedést azóta félezer újabb weboldal zárolása követte.

Az erkölcsmegóvó kampányok sokszor ott célozzák meg a fiatalokat, ahol a legkönnyebb őket elérni: a felsőoktatási intézményekben. Ellentmondásos reakciókat váltott ki az elmúlt év végén azoknak az egyetemeknek a döntése, amelyek a campusok területén megtiltották, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt, illetve az ENSZ égisze alatt információs asztalkákat állítsanak föl, s a diákoknak ingyengumit osztogassanak. "Az óvszer - idéz egy tisztviselőt a Xinhua hírügynökség - csak azok számára hasznos, akik nem tudnak uralkodni magukon."

Az ifjúság megóvásának szükségességére hivatkozott a kínai oktatási minisztérium is szeptemberben, amikor megtiltotta, hogy a főiskolások és egyetemisták lakást vagy más ingatlant béreljenek. Mivel a rendelkezést a nyári szünet idején, meglehetősen diszkréten publikálták, a jobb módban élő évkezdők döbbenten értesültek róla, hogy albérletek helyett a kollégiumok hat-nyolc fős szobáiban kell lakniuk. "Tudomásunk szerint a diákok csak azért béreltek lakást, hogy szabadon randevúzhassanak, videózhassanak, játszhassanak a számítógéppel, leihassák magukat és bulizhassanak" - idézte a neves Jünnani Egyetem egyik professzorát a Zsenmin Zsipao. Sok egyetemista arra gyanakodott, hogy az egyetemek nem akarnak elesni a személyenként évi 500-2000 jüanos kollégiumi díjtól, amely egyébként egy átlagos kínai család egy-két havi jövedelmével egyenlő.

E sorok írója tanított olyan egyetemen, amelynek területén fegyelmi eljárás terhe mellett tilos volt ellenkező neműeknek kézen fogva sétálni. A kollégiumokban a többi kényelmetlenség mellett esetenként ilyen szabályokkal is együtt kell élniük a diákoknak, akik már nem rejtik véka alá ellenérzéseiket. "Ne nézzenek minket kisiskolásoknak! Az egyetemisták nagykorú személyek, akiknek a törvény megadja az ingatlanbérlés jogát" - idézte egy internetes fórum hozzászólóját a China Daily.

A 18 millió egyetemista és főiskolás komoly politikai és gazdasági erőt képvisel Kínában. Egy januárban publikált felmérés szerint a diákok közel 20 százaléka vesz fel bankkölcsönt tanulmányai támogatására, több mint a fele vállal munkát, 60 százalékuk rendelkezik mobiltelefonnal.

Ma már nem csupán a jól képzett, de társadalmi befolyással még nem rendelkező "dühöngő ifjúság" első generációját kellene jó állampolgárrá nevelni. A 15 éve a Tienanmen téren megregulázott diákgeneráció ma az üzleti élet feltörekvő elitjét képezi, akik közül sokan a gazdasági fejlődés katalizátorának számítanak. Míg ők valóban az "új Kína" legambiciózusabb reményeit hivatottak valóra váltani, számos jel mutat arra, hogy megváltozott életformájuk káros társadalmi eredményeket is produkál. Az Ifjúsági Napilap márciusban a karrierjükre koncentráló nők romló egészségi állapotáról számolt be, egy sanghaji újságban publikált cikk szerint pedig a túlzsúfolt város férfilakosságának rohamosan romlik a nemzőképessége és az idegállapota. A China Daily a minap arról cikkezett, hogy egy friss felmérés szerint az egykepolitika (HVG, 2005. január 8.) "kis császároknak" gúnyolt, a család minden reményét képviselő gyermekei sokszor akaratos, a házimunkában járatlan szülőkké válnak, akik a nagyszülőkre hagyják a gyereknevelés feladatát, ugyanakkor a hagyományos módszereket kritizálva az internetről vett ötletekkel oktatják ki a döbbent nagymamákat. A Kínában szentként tisztelt családi értékek ilyetén devalválódása sokak szemében a nyugati értékrendszer a hagyományos erkölcsök elleni támadásának egy újabb, elfogadhatatlan példája.

HOLCH GÁBOR / SANGHAJ