„Ha nemzeti ünnep, akkor Red Bull Air Race” – harsogta napokon át az augusztus 20-ai repülős világfutam reklámja, ami az idén szíven döfte a légi sport hazai szerelmeseit. A Magyar Repülő Szövetség (MRSZ) értelmezésében ugyanis a nemzeti ünnepről pont a magyar pilóták maradtak le, miután a rendezvények biztonságáért felelős úgynevezett operatív törzs az utolsó pillanatban felülbírálta a légügyi hatóságok engedélyét, és nem járult hozzá az MRSZ hagyományos légi bemutatójának megtartásához. A hivatalos indoklás szerint a tervezett parádé nem felelt meg a biztonsági előírásoknak, a repülős szövetség viszont jogilag aggályosnak tartja a kizárásukat. A Red Bullnak így mindenesetre senkivel nem kellett osztoznia a média figyelmén, csupán a publikum maradt le a látványosságról.

Hungarikum is lehetne ugyan a Red Bull műrepülő-világbajnoksága, ám a magyar fejből kipattant ötletet végül is az egyik leggazdagabb osztrák, Dietrich Mateschitz karolta fel. 1984-ben ő dobta piacra a Red Bull energiaitalt, amelynek kilencvenes évekbeli felfutása alapozta meg, hogy a száguldás megszállottjaként ismert vállalkozó 2009-ben már két Forma–1-es csapattal és egy hatodik évadját megért repülős világfutammal büszkélkedhessen. A magyar ötlet úgy jutott el hozzá, hogy Besenyei Péter műrepülő megkereste a magyarországi Forma–1-es futam jegyeit értékesítő Ostermann Formula-1 Kft. tulajdonosait, akik ismerték az osztrák üzletembert. Az Ostermann tulajdonosai, az Ausztriában élő egykori kézilabdázó Frank Tamás és társa, Gerstl Péter egyaránt tagja a magyar futam rendezési jogát birtokló többségi állami cég, a Hungaroring Sport Zrt. vezetőségének, s ekként személyesen is találkoznak az autósport istállóinak tulajdonosaival és szponzoraival. Magyarország így, első helyszínként, ingyen jutott a Red Bull Air Race rendezési jogához (másutt ez 8-9 millió euró), Besenyei a verseny egyik pilótája lett, az italgyártó pedig folyamatosan profitálhat az újabb száguldó cirkusz reklámértékéből. A viadal tavaly már 12 pilótával a világ nyolc városában indult, az idén pedig 15 versenyzővel hat helyszínen rendezik meg.

A budapesti törést a három évvel ezelőtt bekövetkezett tragédia okozta. Az öt halálos áldozattal járó viharos tűzijáték után az állami ünnepségek lebonyolítását irányító operatív törzs szigorítani kezdte a biztonsági előírásokat, például a mentősök számát. Ez azonban tetemes költségekkel jár, amire a többnyire hobbijukat űző magyar sportrepülősöknek nincs pénzük. Idén ugyan sikerült 3 millió forint támogatást szerezniük a fővárosi önkormányzattól, miután a hajósokkal közösen tartott rendezvényükre évről évre több száz fiatalt hoznak a fővárosi és főváros környéki gyermekotthonokból, ám ezúttal ez sem volt elég az operatív törzs meggyőzésére. Az indoklás szerint az MRSZ-nek nem volt biztonsági, helyszíni közlekedési, egészségügyi, tömegközlekedési, valamint részletes programterve. Holott a jogszabályok alapján – vitatkozik az MRSZ – nem utasíthatták volna el a kérelmüket, mert a tervezett programban szereplő valamennyi légi járműnek és vezetőjének megvan a felelősségbiztosítása és a szakszolgálati engedélye, aminek felülbírálására az operatív törzsnek nincs jogköre. A jogszabályoknak való következetes megfelelést az is megkérdőjelezi, hogy miután az MRSZ-t elutasították, a bemutató három résztvevője mégis megkapta az engedélyt. A Malév egyik Boeingjét, valamint a kuriózumnak számító, egyetlen repülőképes Li–2-es gépet és az Air France ugyancsak 60 év feletti DC–3-asát végül is befogadta a Red Bull GmbH, amelynek 30 milliárd forintnyi kárig terjedő felelősségbiztosítása a további három résztvevőre is futotta.

Nem futotta viszont arra, hogy fizessen a napokon át, közlekedési dugókat okozva igénybe vett több mint 3 ezer négyzetméternyi területért. Azt ugyanis a Red Bull ingyen kapta a Miniszterelnöki Hivataltól (MEH), jóllehet a fővárosi és az V. kerületi önkormányzat nem járult hozzá a Duna-parti sáv hasznosításának továbbpasszolásához. Az önkormányzatok kára napi mintegy 50 millió forint – kalkulálta a HVG-nek Szalkai István, a fővárosi önkormányzat szocialista képviselője, aki az ügy miatt az ügyészséghez akar fordulni. A MEH arra hivatkozik, hogy cserébe a Red Bull az állami ünnepség rendelkezésére bocsátotta a hangosítás technikáját, és részt vett a rendezvény biztosításában, valamint a takarításban. A csereügylet áfájáról azonban nem esik szó, mint ahogy arról sem, hogy ez mennyiben mérsékelte a tűzijáték szervezési költségeit, amelyek 2006-ban 204 millió forintot tettek ki, az idén pedig 239 milliót.

A Red Bullnak ugyanakkor nagyon is megérte jóban lenni a magyar állammal – állítják a repülősök. Betiltásával ugyanis nem vette el a média figyelmét a hagyományos légi parádé, amelyen reklámok nélkül vesznek részt a járművek, így jogdíja sincs a közvetítésüknek. A Red Bull mellett érvelő Frank Tamás ugyanakkor azt mondja, országimázs szempontjából megfizethetetlen, hogy a futam apropóján 120 televíziós társaság 300 millió néző számára viszi el az Országház, a Lánchíd és a budai hegyek panorámáját. A versenynek helyet adó városok kétségtelenül elégedettek a futam reklámértékével. A Felipe Massa Forma–1-es versenyző balesete miatt Budapesten járt brazil sportállamtitkár, Ricardo Leyser Goncalves is megragadta az alkalmat a tárgyalásokra, hogy a műrepülő-világbajnokságnak ismét állomása legyen Rio de Janeiro. A kanadai Ontario állam pénzügyminisztere pedig a júniusi rendezvény után lelkendezve nyilatkozott arról, hogy a válság kellős közepén mennyire jól jön a turistacsalogató látványosság az autóipari fellegvárnak számító térségben. Számításai szerint egyetlen verseny mintegy 100 millió dolláros többletforgalmat generál.

Az biztos, hogy néhány vállalkozásnak a magyarországi futamból is van haszna. A Red Bull a versenyre érkező repülőknek a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó tököli légikikötőt veszi bérbe, a tribünök és egyéb építmények szállítását, valamint építését és bontását a világon mindenütt a volt ralibajnok Doromby Zoltán cége, a Stromboly Event Kft. végzi. Az Ostermann Kft. a magyarországi engedélyek megszerzésében közreműködik, amit a Red Bull nem csak szerződéses kötelezettségként hálál meg. Az italgyártó adja a nevét ahhoz az utcai parádéhoz, amely idén már nem először vezette fel a Forma–1 Magyar Nagydíjának a programját, benne a Hungaroring Zrt. elnökének, Palik Lászlónak a magánszámával, aki a Red Bull egyik versenyautóját vezeti végig a budai Várban, valamint a műrepülő Besenyei Péterrel, aki az augusztus 20-ai légi műsor immár egyetlen biztos magyar résztvevőjeként a budapesti futamon és a világbajnoki pontversenyben egyaránt a tizedik.