Továbbra is képtelen ellátni magát alapvető élelmiszerekkel Románia, ami a piaci káosz állandósulásához vezetett, és a mezőgazdasági minisztérium időnkénti, jobbára propagandisztikus tűzoltó akciói csak a zűrzavart növelik. A legutóbbit a szaktárca épp a gabona betakarításának végén sütötte el, amikor bejelentette, hogy a búzát tonnánként 101,3 eurós intervenciós áron vásárolják fel a gazdáktól, miközben szerintük 160 eurós árra volna szükség ahhoz, hogy a termelésük ne legyen veszteséges. Az idén kivételesen jó volt a termés, ennek ellenére a gazdák egyelőre nem adnak túl rajta; arra számítanak, hogy a felvásárlási árak emelkednek, hiszen Románia mintegy 1 millió tonna gabona importjára szorul. A felvásárlók sem törik magukat, ők viszont árcsökkenésben reménykednek. Tavaly a szárazság miatt mindössze 7,5 millió tonna gabonát arattak, csupán a felét a szokásosnak, s ennek eredményeként duplájára emelkedett a takarmány ára, és hasonló mértékben drágult meg a műtrágya is.

Mindez tükröződik az élelmiszerek árában is: a hús, a tej, a kenyér és az étolaj átlagosan 40 százalékkal drágult meg. A tej felvásárlási ára például a tavalyi, literenkénti 0,8-0,9 lejről (1 lej = 66 forint) az idén 1,1 lejre nőtt, csakhogy a romániai gazdák által kínált tejnek mindössze a 30 százaléka minőségi, ezért a feldolgozóipar kénytelen azt importból kipótolni, egyebek mellett Magyarországról. A boltokban a dobozos tej ára egy év alatt a literenkénti 2,5-2,7 lejről 3,7-4 lejre emelkedett, drágább, mint Magyarországon, ahol a Központi Statisztikai Hivatal augusztusban 221 forintos átlagos árat állapított meg. Romániában egy év alatt a sertéshús ára 25-30 százalékkal nőtt, most a csont nélküli comb kilója például 15-16 lej. Nem drágult viszont a hatalmas kínálat miatt a baromfihús és a zöldség-gyümölcs, sőt az idényjellegű termékek némelyike - a paradicsom, a paprika, az őszibarack, a dinnye, az alma és a szőlő - az idén olcsóbb, mint tavaly nyáron volt.

Románia tavaly 3 milliárd euró értékben importált élelmiszert, 30 százalékkal többet, mint a megelőző évben, az idén pedig az előzetes becslések szerint 3,5 milliárd eurót fordít erre. Ennek legnagyobb része sertéshúsra megy. Mivel a sertéspestis elleni oltások miatt a hazai állományból feldolgozott árut nem exportálhatja az unióba, az ipar Magyarországról, Lengyelországból, Dániából hozott félsertésekből dolgozik. Az ország éves baromfihús-fogyasztása közel 370 ezer tonna, ennek is csaknem a harmada import, döntően Magyarországról, Brazíliából és az Egyesült Államokból. Romániában az infláció némiképp meghaladja a 9 százalékot, ebből több mint 4 százalékot az élelmiszerek drágulásának tulajdonít az Európai Központi Bank minap közzétett jelentése. Igaz, az arány Magyarországon sem sokkal jobb, ahol az év első hét hónapjában mért 6,8 százalékos inflációból 3 százalékot okoztak az élelmiszerárak. Pedig Romániában a lakosság jövedelmének átlagosan 37,5 százalékát költi ennivalóra, Magyarországon pedig mintegy 27 százalékát (az eurózóna átlaga 20 százalék alatt van).

Szlovákia 4 százalék körüli inflációjából mintegy 1,5 százalék tulajdonítható az élelmiszerek megdrágulásának. A mezőgazdasági alapanyagok ára az idén már jelentősen csökkent. Míg az aratás előtt az étkezési búzáért tonnánként 6 ezer koronát fizettek (1 korona = 7,8 forint), ma már csak 4400 koronára számíthatnak a termelők. Hasonló, 35-40 százalékos csökkenés következett be a takarmánybúza esetében is. A sörárpáért a gyárak csak előszerződés esetén adnak 6 ezer koronát, egyébként alig 5 ezerért vásárolják. Az exportálható gabona mennyiségét az állatállomány vészes csökkenése miatt 600 ezer tonnára becsülik. A korábban tonnánként akár 15 ezer koronáért is felvásárolt repcét pedig már csak 10 ezer alatt lehet eladni.

A vágósertés ára némileg nőtt ugyan, a tavalyi kilogrammonkénti 33 koronáról 38 koronára, de a 42 koronás átlagos előállítási költség miatt a mezőgazdasági vállalkozások mára legfeljebb foglalkoztatási szempontból tartották meg ezt az ágazatot. A tej felvásárlási ára az évek óta változatlan 9-10 korona körül mozog. Zöldségtermesztés Szlovákiában már alig létezik, a korábbi 80 ezer hektár tizedére zsugorodott, a hírek ebben az ágazatban is enyhe árcsökkenésről szólnak. Hasonló a helyzet a gyümölcstermesztéssel: mára csak a modern, megfelelő tárolóháttérrel ellátott nagy ültetvényeken maradtak talpon, az általános munkaerőhiány miatt azonban még ezek is komoly gondokkal küzdenek.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD, TUBA LAJOS / POZSONY