HVG

Ismét egy volt tulajdonostárs került Debrecen újabb holdingjának élére abból az üzleti körből, amelyben a kilencvenes években felügyelőbizottsági tagként a település jelenlegi polgármestere, Kósa Lajos is feltűnt, felesége, Porkoláb Gyöngyike pedig több cégben is érdekelt volt. A városi és a megyei önkormányzat úgy döntött ugyanis, hogy közös cégbe szervezi Hajdú-Bihar megye és Debrecen egészségügyi ellátással foglalkozó társaságait, épp úgy, ahogyan a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (DV) a közműszolgáltatókat tömöríti. Az Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. igazgatóságának (it) elnökévé a debreceni Kenézy Kórház ügyvezetőjét, Ónodi-Szűcs Zoltánt választották meg, akinek korábban közös cége volt a DV elnök-vezérigazgatójával, Sásdi Andrással, valamint annak stratégiai igazgatójával, Mészáros Józseffel. Sásdi a városi Fidesz egyik alapítója, 1998 és 2002 között a debreceni önkormányzat Fidesz-frakcióját vezette, és a parkettagyártástól a tokaji szőlőművelésig több vállalkozásban tulajdonostársa volt Porkoláb Gyöngyike.

A fideszes többségű közgyűlés annak ellenére kiállt az egészségügyi holding létrehozása és a régi üzleti kör újabb tagjának a kinevezése mellett, hogy a városvezetést az elmúlt években számos kritika érte a vagyonkezelő cégcsoport létrehozása miatt. Azóta a városi képviselők közvetlenül már nem látnak bele az egyes tagvállalatok gazdálkodásába, csupán a DV Zrt. felügyelőbizottságába delegálhatnak tagokat. Nem véletlen, hogy a cívisváros receptje pártszínektől függetlenül sok településen megtetszett az éppen hatalmon lévőknek, olyannyira, hogy a példát Miskolctól Esztergomig sok helyütt követik.

Többször is olyan döntést hozott a debreceni vagyonkezelő igazgatósága, amellyel egy-egy tagjának jelenlegi vagy korábbi üzleti érdekeltségeit egyengette. A magánosítás előtt álló debreceni repülőtér területén másfél évvel ezelőtt éppen az elnök-vezérigazgató, Sásdi András volt üzlettársának, Nagy Istvánnak a cége, a Nagymester Kft. szerzett mintegy 500 millió forintért hatvan évre bérleti jogot, amiért a cég a reptér-privatizáció után várhatóan 1 milliárd forintot zsebelhet be (lásd Berepülési kísérlet című írásunkat a 62. oldalon). A DV Zrt. igazgatóságának másik tagja, Kotosmann Zoltán ugyancsak a testület döntésének köszönheti, hogy Hélinveszt Kft. nevű vállalkozása július 1-jétől bérlőt kapott a tulajdonában lévő, belvárosi Unió Áruházba. Az önkormányzati ingatlanokat kezelő Cívis Ház Zrt. tavaly novemberben ugyanis úgy döntött, hogy az utóbbi időben már kínaiak által üzemeltetett Skála Áruház épületében nívósabb árukészletet szeretne látni, ezért a bérleti szerződést nem hosszabbította meg, hanem pályázatot írt ki az áruház hasznosítására. A nyertes az Alexandra Könyváruház tulajdonosa, a Pécsi Direkt Kft. lett, amely a tíz évre szóló szerződés fejében vállalta a szükséges átalakításokat, de a bérleti díj összegét nem sikerült felfelé srófolni, az megegyezik a korábbi bérlő által fizetett tarifával. A kínaiak pedig történetesen éppen Kotosmann ingatlanában találtak maguknak helyet, amit a vagyonkezelőnél úgy értékeltek, hogy a Hélinveszt a Skála befogadásával munkahelyeket mentett meg, hiszen az áruház végleges megszűnésével ötvenen vesztették volna el az állásukat.

Kotosmann másik cége, az élelmiszerboltokat üzemeltető Héliker Kft. 2006-ban és 2007-ben összesen 80 millió forint értékben adott el étkezési utalványokat az önkormányzatnak. Rendszeresen kap megbízásokat az önkormányzattól Kováts Andrásnak - Kováts Ákos igazgatósági tag és egyben városi főépítész testvérének - a cége, a Keletterv Kft. is. Az igazgatóság egy korábbi tagjának, Ősz Györgynek pedig mindössze másfél évet kellett várnia a DV-től történt távozása után, hogy Ford-kereskedésével udvari beszállítóvá válhasson: a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. adatai alapján az Autó-Eskort Kft. 2006 augusztusa óta több mint 300 millió forintért értékesített kocsikat a vagyonkezelőnek és tagvállalatainak.

Debrecen és a helyi magánvállalkozások szimbiózisából nem egyszerű eldönteni, valójában ki profitál belőlük. A képviselő-testület döntései olykor igencsak jól jönnek azoknak a cégeknek, amelyek már belekezdtek valamilyen fejlesztésbe, miközben a város büdzséjét alaposan megterhelik a hirtelen jött ötletek. Ez történt a Kölcsey Művelődési Központ helyén kialakított épületegyüttes esetében, ahol az önkormányzat eredetileg 4 milliárd forintra taksált költségei már több mint kétszeresükre növekedtek. Igaz, a kongresszusi központon kívül már múzeuma, bérelt szállodája és mélygarázsa is van az önkormányzatnak és cégeinek. Történt ugyanis, hogy a képviselő-testület 2004 májusában abban állapodott meg a pályázaton kiválasztott debreceni Keviép Kft.-vel, hogy a lebontott Kölcsey ingatlanának egyik felén magánberuházásban szállodát és irodaházat, a másik felén pedig az önkormányzat megrendelésére 3,4 milliárd forintért kongresszusi központot épít fel. Alig telt el azonban néhány hónap, a közgyűlés máris szándéknyilatkozatot adott ki egy múzeum létesítésére. Mivel a megadott paraméterek alapján egyedül a Keviép jelentkezett a megvalósításra, a magáncég 2,8 milliárd forintért gyakorlatilag verseny nélkül módosíthatta az elvileg irodaháznak szánt épületet a majdani Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ céljaira. Kísértetiesen hasonló a város új színházának a beruházása is: a Dexium Ingatlanfejlesztő Kft. már birtokon belül volt az új bevásárlóközpont, a Debrecen Fórum területén, amikor 2006 elején az önkormányzat szándéknyilatkozatot adott ki egy új teátrum megvásárlására. Erre egyedüli jelentkezőként szintén csak a Dexium tudott megfelelő ajánlatot adni, miszerint 3,2 milliárd forintért egy színházat is beépít a komplexumba.

A Modemről kötött szerződés után a Keviépnek csak néhány hónapot kellett várnia az újabb üzletre: a DV-tag Debreceni Gyógyfürdő Kft. még 2006-ban átvette tőle húsz évre a Lycium Hotel üzemeltetését. Az önkormányzati vállalat jelenértéken számolva 2,3 milliárd forintos bérleti díjjal vállalta a beruházó Keviép által felvett hitel törlesztését, a beruházó által nyújtott tagi kölcsönt, valamint a változatlanul a Keviép tulajdonában lévő projektcég működési költségeit. Ezzel a Debreceni Gyógyfürdő Kft. gyakorlatilag lenyelte az új, induló hotel veszteségeit. Bár a DV mérlegbeszámolója szerint a Debreceni Gyógyfürdő Kft. 2007-ben nyereséges volt, a pozitív eredményt valójában egy korábbi fejlesztési támogatás elszámolása eredményezte, s a szállodából csak 2009-től lehet profitra számítani.

A látványos fejlesztésekkel járó növekedésnek ugyanakkor ára van: a holding hitelállománya ma már több mint 12 milliárd forint. Hasonló mértékű adósság terheli az önkormányzat büdzséjét is, amit éppen ezekben a hetekben fejelnek meg egy újabb, 2,8 milliárd forintos hitelfelvétellel. Mészáros József stratégiai igazgató a HVG érdeklődésére hangsúlyozta: a DV a hiteleket kizárólag fejlesztési célokra fordítja, és a 12-13 milliárd forintnyi adósság nem számít kirívónak a 20 milliárd forint éves árbevételhez és a ténylegesen kezelt vagyonhoz képest. Nála jóval árnyaltabban fogalmazott a DV gazdasági igazgatója, Bak Ferenc a képviselő-testület májusi ülésén. Szerinte "a hitelállomány elérte azt a határt, ahol nem célszerű a további eladósodás". Bár a város vezetői eddig azzal büszkélkedtek, hogy már nem az önkormányzat támogatja vállalatait, hanem a holding fizet osztalékot a városnak, az idei évre tervezett 500 millió forintos tulajdonosi részesedés mégis elmaradhat. Kósa Lajos polgármester a képviselő-testület vitájában maga is úgy ítélte meg, ha a vagyonkezelőtől osztalékot kérnek, akkor ez "emelni fogja a külső forrás bevonásának igényét".

A holding tavalyi eredményét egyébként alapvetően három tagvállalat hozta össze: az 1,8 milliárd forintos nyereség kétötöde ingatlanforgalmazásból származott, kétötödét a vízművek, egyötödét pedig a távhőszolgáltató adta. Bár az ellenzéki szocialisták szerint ez azt jelenti, hogy a vízdíjakon és a hőszolgáltatás tarifáin keresztül valójában a debreceniekkel fizettetik meg a holding terjeszkedését, a vagyonkezelőnél azt mondják, például a vízművek az árbevételhez képest 15-17 százalékos nyereségét országos összehasonlításban átlagos tarifákkal érik el. A DV-tagvállalatoknak mindenesetre nem túl nagy a mozgásterük, hiszen a 20 millió forint feletti szerződéseknél már a DV igazgatósága dönt, 5 millió forint felett pedig it-elnöki jóváhagyásra van szükség.

Márpedig a holding vezetői növekedést várnak el a város cégeitől. A Debreceni Hőszolgáltató Zrt. azokra a beruházókra csap le, amelyek önkormányzati ingatlanokon fejlesztenek: a Debrecen Pláza és a majdani színháznak is helyet adó Debrecen Fórum is őt választotta a városi gázszolgáltató, a Tigáz Zrt. helyett. A Debreceni Vízművek Zrt. újabb hazai és romániai városok pályázatán indul a helyi vízszolgáltatók üzemeltetésére. A város informatikai cége, a DV Infó Kft. pedig egyenesen olyan multinacionális cégeknek teremtett konkurenciát, mint a Magyar Telekom Nyrt. vagy a UPC Magyarország Kft. A DV Infó ugyanis - kihasználva monopolhelyzetét, vagyis azt, hogy az önkormányzat akkor ad neki útbontási engedélyt, amikor csak kéri - olyan nagy kapacitású optikaikábel-hálózatot fektetett le a városban, amely bármelyik versenytársával szemben megállja a helyét. A hálózat elsősorban a közintézmények összekapcsolását és az egymás közötti olcsóbb kommunikációt szolgálja, az önkormányzati társaság azonban a magánszférának is hirdeti szolgáltatását. Az egészségügyi holding működésével pedig újabb ingatlanüzletek várhatók Debrecenben, hiszen a jelenleg több mint félszáz épületből mindössze ötbe akarják költöztetni a rendelőintézeteket.

SZABÓ YVETTE